|
Érdekes
információk |
A
Beaufort-skála |
|
A Beaufort-skálát Sir Francis Beaufort brit admirális (1774-1857) dolgozta ki
1806-ban, elsősorban a megfigyelések és hatásainak alapján rendszerezte a különböző
szeleket.
0-ás erősségű szél: teljes szélcsend
1-es fokozat: gyenge légáramlás - a szél irányát a füst szállása jelzi.
2-es fokozat: enyhe fuvallat - az ember az arcán érzi a levegő mozgását, a fák
levelei megrebbennek.
3-as fokozat: gyenge fuvallat - a szél mozgatja a vékony ágakat, és lengeti a
lobogókat.
4-es fokozat: mérsékelt fuvallat - a szél mozgatja a valamivel vastagabb ágakat,
felkavarja a port, és felkapja a nem rögzített papirost.
5-ös fokozat: élénk fuvallat - kezdenek hajladozni a vékonyabb törzsű lombkoronás
fák, a tavak vizeinek felszínén habkoronák képződnek.
6-os fokozat: óránként 45 kilométeres sebességhez közelítő erős szél - ingadoznak
a vastag faágak, az emberek csak nagy nehézségek árán tudják tartani az esernyőt,
a távíródrótok fütyülő hangot adnak.
7-es fokozat: óránként hatvan kilométeres sebességhez közelítő metsző szél - érezhetően
nehéz a széllel szemben menni, fák teljes egészükben megmozdulnak.
8-as fokozat: óránként 70 kilométeres sebességhez közelítő viharos szél - a fákról
ágak törnek le, igen nehéz a szabadban gyalog menni.
9-es fokozat: óránként 85 kilométeres sebességhez közelítő szélvihar - vastagabb
ágak törnek le a fákról, házakban kisebb károk keletkeznek (tetőcserepek hullnak,
kémények dőlnek le).
10-es fokozat: heves vihar, óránként 100 kilométeres sebességhez közeli széllel
- fák törnek derékba, házakban nagyobb károk keletkeznek.
11-es fokozat: orkánszerű, óránként 115 kilométeres sebességhez közelítő szél
- gyökerestől tép ki fákat, jelentős viharkárok keletkeznek.
12-es fokozat: orkán, óránként 120 kilométeres sebességet meghaladó széllel -
súlyos pusztítások. |
|
Digitális
világ II. |
|
Az
elkészült képek tárolása általában memóriakártyára történik. Két legelterjedtebb
típus a SmartMedia és a CompactFlash. Amíg a CompactFlash kártyán a memória chip
és annak kezelő elektronikája is rajta van, addig a SmartMedia-n csak a memória
chip található a vezérlő elektronika a fényképezőgépben található. Ebből következik,
hogy a SmartMedia-t kezelő gépek csak akkora memóriát tudnak kezelni, amekkorára
felkészítették őket (általában a 2001 második felétől forgalomba került gépek
mindegyike tudja kezelni a szabvány szerint legnagyobb, 128MB kártyát is). A CompactFlash
kártyánál ilyen megkötés nincs, mivel a kártya egy szabványos protokolon keresztül
kommunikál a fényképezőgéppel (jelenleg a legnagyobb kapacitású kártya 512MB ill.
1GB). Némely CompactFlash kártyát kezelni tudó gépben használható az IBM MicroDrive
is (kis méretű merevlemez/winchester, tipikus méretei: 340MB, 512MB, 1GB).
A két főbb típuson kívül létezik még a MemoryStick, Secure Digital (SD) és a Multi
Media Card (MMC).
ˇ CompactFlash: Canon, Casio, HP, Kodak, Kyocera, Minolta, Nikon
ˇ SmartMedia: Fujifilm, Olympus, Ricoh
ˇ Memory Stick: Sony (saját szabványa)
ˇ MultiMedia Card/Secure Digital: néhány Kodak és Kyocera gép, DV kamerák
Egyre csökkenő memória árak miatt a leírtak szerint érdemes nagyobb kapacitású
kártyára kevésbé tömörített képeket (Fine vagy Superfine) fényképezni, így akár
nagyobb méretben nyomtathatók / előhívathatók.
Következő fontos tulajdonság a zoom átfogás. Hasonlóan a hagyományos fényképezőgépekhez,
alap állásban a gép nagylátószögű üzemmódban használható (zoom nélküli olcsó gépek).
Igény lehet a távoli dolgokat látszólag közelebbről fényképezni, anélkül hogy
valóban közelebb mennénk (esetleg nem is lehetne közelebb menni). Ezt a problémát
a zoommal lehet megoldani - optikai (vagy digitális zoom). Optikai zoom: olyan,
mintha ténylegesen közelebb mennénk a fényképezendő témához.
Digitális zoom: hatása olyan, mintha utólag a számítógépen nagyítanánk a képen
(csökken egy adott terület részletgazdagsága - nem előnyös). Általában a digitális
fényképezőgépek 3x optikai zoom átfogást tudnak (ezenkívül léteznek még 2-4-5-6-7-10x
zoomos gépek is).
Az alap zoomon kívül egyre több gépre lehet előtétlencsét felhelyezni, melyek
növelhetik a látószöget (nagylátószögű előtét/konverter), fokozhatják a zoom mértékét
(még közelebbre hoz - telekonverter) vagy az optika közelpontját csökkentik (közelfényképezés
- makro előtét). Nem a zoommal kapcsolatos, de itt érdemes megemlíteni a film/diaszkenner
előtét szerepét: segítségével 35mm-es (hagyományos méretű) film vagy dia fényképezheto
le, majd a számítógépbe áttöltve akár feldolgozható, archiválható, megtakarítva
a szkenner vásárlását.
Ha már az áttöltésnél tartunk, fontos, hogy a fényképezőgépből milyen úton kerülnek
át a képek a számítógépre. |
|
|