Kedves Gyerekek!

Az emberi életben az ünnepi alkalmaknak, szertartásoknak nagy a jelentősége. S bizonyára az év legnagyobb ünnepe, amelynek a legegyetemesebb, leggazdagabb tartalma van - a karácsony.

Az életet adó fény és meleg, a Nap, az emberiség mindennapi megélhetését, s ennek megfelelően mitológiáját is alapvetően meghatározta őstörténete óta. Már a természeti népek megfigyelték, hogy december utolsó harmadáig a nappalok egyre rövidülnek, és hosszabbodnak az éjszakák, de ezután ez a folyamat megáll, sőt visszájára fordul. A Nap visszatérése, a világosság győzelme a sötétség felett új élet ígéretét jelentette, ezért kezdték a téli napforduló időszakától számítani az új évet, amiről nagy vidámsággal, egymás megajándékozásával emlékeztek meg.

December 25 eredetileg a perzsák vallási ünnepe volt. Mithrásznak, a világosság istenének születését köszöntötték ekkor. Mivel a világosság és a Nap szorosan összetartozik, Mithrászt napistenként is imádták, s azt tartották róla, hogy az emberek testi-lelki gyötrelmeit jött enyhíteni, túlvilági életet ígér nekik, de cserébe jó cselekedeteket, önmegtartóztatást kíván tőlük. Tisztelete gyorsan terjedt Kis-Ázsiában, majd a Római Birodalomban is a keletről behurcolt rabszolgák és az otthonukba visszatérő szabadságolt katonák révén. Születésnapja hatására került be a római naptárba a Ť Sol invictus ť - a Legyőzhetetlen Nap ünnepe. Igazi humanista tartalommal azonban a keresztény vallás töltötte meg, amikor az önzetlen, tiszta szeretet és békesség igényével érkező kis Jézus születésnapjának nyilvánította, és Ť Sol Salutis ť-nak, az Üdvösség Napjának nevezte el.
A karácsony azóta is a béke és a szeretet erkölcsi parancsát jelenti mindnyájunk számára...

KONYHAI FELKÉSZÜLÉS
A téli időszak talán a legkönnyebb a háziasszony számára. Ilyenkor élvezi, ha előre felkészült, és a konyhában, a kamrában kéznél van mindaz, ami a főzéshez kell.
A mosást, vasalást is végezzük el jó előre, az ünnepek táján nem jut majd rá időnk. Ugyanígy a nagytakarítás is korábban történjen meg. Egy héttel karácsony előtt vásároljunk meg minden - nem romlandó - élelmiszert.
Ünnep előtt egy héttel hozzáfoghatunk a sütemények készítéséhez. Nem véletlenül a karácsony hagyományos tésztája a beigli, mert sokáig frissen eláll.
Érdemes ebből és az omlós tésztából többet is sütni: kitűnő ajándék mindazoknak a rokonoknak vagy barátoknak, akik egyedül élnek, és egymagukért nem állnak neki a készítésének. Tálcára rakva, szépen becsomagolva vihetjük el hozzájuk.
Szilveszter éjjelére kitűnő egy nagy tál kocsonyával kínálni a vendéget. Ehhez is be lehet szerezni jó előre a hozzávalókat. Újévkor a hagyomány szerint malacot illik enni lencsefőzelékkel vagy lencsesalátával, hogy szerencsések legyünk egész évben.A hentesnél célszerű megrendelni a hozzávalót.

Mézeskalács recept - Hozzávalók:
450 g liszt, 150 g porcukor, 4 tojássárgája, 5 evőkanál méz, 150 g vaj, 150 g feldarabolt narancs, 1 teáskanál fahéj, 150 g mandula, 50 g mogyoró, 100 ml tej,
1 csomag sütőpor, 150 g lekvár
A tojássárgát, a vajat és a porcukrot összekeverjük. Hozzáadjuk a mézet. Felváltva a szitált lisztet, sütőport és tejet elkeverjük. A tésztát fél centi vastagra nyújtjuk. Ugyanazt a figurát kétszer kiszaggatjuk és lekvárral a kettőt összeragasztjuk. A fi-gurákat tojásfehérjével bekenjük és kicsi tűznél lassan sütjük, míg a mézeskalács aranybarna lesz. A még meleg mézeskalács süteményt mákkal és cukorral megszórjuk, díszítjük. Díszíthetjük még mandulával, dióval, mogyoróval. Nagyon szép karácsonyfára is dísznek.
Próbáljátok ki!

A karácsonyfaállítás szokása hazánkban nem régi, városokban a 19. század közepén, falun csak századunk elején honosodott meg.
A betlemehezés szokását már sokkal régebbre tudjuk visszavezetni. A betlehemes játékok főleg fiúgyermekek, ritkábban felnőtt férfiak adták elő, ismert volt a bábtáncoltató betlehemezés is.
December 28-a volt az aprószenteki korbácsolás napja.
Szilveszter estéjén búcsúznak az óévtől, január elseje pedig Újesztendő napja. Mindkettő köszöntő szokásokkal jár együtt.
A karácsonyi ünnepkör zárónapja vízkereszt.

A regölés
A télközépi szokások közül magyar területen a regölés a legérdekesebb, a magyar néprajzkutatás azt tartja a magyarság egyik legarchaikusabb népszokásának.
A regölés, a télközépi szerencsekívánó köszöntés Kelet-Európában mindenütt ismert szokásának magyar változata. A magyar "regölés" azonban finnugor eredetű szó, mely etimológiailag összefügghet a sámánok révülésével, eksztázisba esésével.
A regösének "titka" sokat foglalkoztatta a magyar tudósokat, a néprajz kutatóit, a nyelvészeket. Annyi bizonyos, hogy a regus szó "királyi mulattató" értelemben már a középkorban is ismeretes volt. A csodaszarvasról is szó esik a magyarországi latin krónikákban. A 16. századi írások emlegetik a regölő hétfőt, regölő hetet. Körülbelül ennyit tudtak a magyar tudósok az énekkel kapcsolatosan megállapítani.
Ma elsősorban udvarló ének, lányos házaknál éneklik, és igyekeznek azt a fiatal legényt és leányt, akit a dalban említenek, összevarázsolni, összeházasítani.
Regölni főleg karácsony második estéjén szoktak vagy a szobában, vagy az ablak alatt. A ruházat rendes, de néha a betlehemezésnél szokásos papírsapkát hordják. Az éneklő hangon mondott vers közben csörgőkkel és láncos bottal csörögnek, ütemre. Az utolsó előtti versszakot ismétlik annyiszor, ahány leány vagy legény van a háznál.
RÉGI ÉS MAI MAGYAR NÉPSZOKÁSOK