III. számú Általános
Iskola, Orosháza (1981-1989)
Táncsics Mihály Gimnázium, Orosháza (1989-1993)
Baptista Teológiai Akadémia, Budapest (1993-1999) |
| |
|
Kedves Noémi!
A rovat címe: "Volt tanítványaim"
Számomra megtiszteltetés, ha a volt tanítványaim beszámolnak arról,
hogy hol tartanak a "világ" megismerésében!
Erre kínáltam
fel ezt a felületet.
A visszaemlékezésében pontosan leírta, hogy milyen nagyszerű pályára
került.
Nagyon köszönöm!
Ilovszky Árpád
|
| |
|
|
| |
| |
|
|
|
| |
| Nikodém
Noémi |
|
|
|
Égre
néző
|
Kedves
tanár úr!
Én nem lettem olyan híres ember, mint a többiek a bemutatott
oldalon.
A régi földrajz órákra viszont szívesen visszaemlékszem, nem
annyira a tantárgy, mint inkább tanár úr személyisége miatt.
A térképolvasást ugyan már hamarabb megtanultam, mert már óvodás
koromból emlékszem, hogy egy hatalmas Magyarország térkép volt
kitéve otthon a falra, szüleimmel pedig sokat utaztunk, főleg
édesapám egyházi szolgálata miatt, amikor már olvasni is tudtam,
ő barátkoztatott össze a térképpel, navigációval. Rengeteg felé
vittek kirándulni is. Ennek köszönhettem, hogy a földrajz órán
bemutatott helyek közül sokat ismerősként üdvözölhettem.
A gazdaságföldrajz viszont nem volt erősségem. Ma sem tudnék
többet elmondani, mint, hogy a kőolaj jele a fekete háromszög,
és hogy Kínában valószínűleg rizst, Brazíliában pedig bizonyára
kávét termelnek. :)
Máig sem tudom, milyen megfontolásból választott tanár úr Anikót
és engem földrajz szertárosnak - talán mert az első padban ültünk?
Annyira viszont nem jeleskedtünk a tantárgyban, hogy ezt a megbízatást
kiérdemeljük. Vagy talán épp ezért, hogy hátha így majd sikerül
felkelteni érdeklődésünket, és valami tudást mégis belénk csepegtetni?
Mindenesetre köszönöm! Nem csupán tudást, de önbizalmat, kötelességtudatot,
felelősségvállalást is nyertem ezzel.
Egy biztos: a földrajz órák a kedvenceim közé tartoztak, és
emiatt még gimiben is szerettem a tantárgyat, bár ott merőben
más személyiségű tanár adatott, egészen más módszerekkel - a
lelkesedésem csakis tanár úr miatt tartott ki!
A továbbtanulásom kétesélyes volt: vagy történelemtanár, vagy
lelkész szerettem volna lenni - sőt egy ideig még a régészeten
is gondolkoztam. A földrajzot persze mindhez tudni kell.
Végül mégis a teológián kötöttem ki - és az évfolyamunkban az
egyik legjobb voltam a háttér tantárgyakban (történelem, régészet).
Különösen szerettem a vaktérképes feladatokat - szerintem valahol
az is tanár úrnak köszönhető, hogy nem ijedtem meg tőlük.
Később a "tudományomat" a gyülekezeti ifjúsági munkában
használtam, táborok, túrák szervezésekor, vagy amikor erdélyi
vagy ausztriai testvérgyülekezetekbe mentünk szolgálni. Sosem
tévedtünk el! :)
Nem tudom, hogy egy tantárgy szeretete örökölhető-e, mindenesetre
a fiam (most tizedikes) szintén ötös földrajzos. Persze neki
is nagyon jó tanár bácsi adatott annak idején az általánosban
Miskolcon.
Mit mondhatnék még? Szerettem a Hármasba járni. Olyan tanáraim
voltak, akik nemcsak tanítottak, de neveltek is, akik emberszámba
vettek, sőt: szerettek minket.
Hálás tanítványa:
Nikodém Noémi |
|
|
Az
oldal fő támogatója 
