Problémák elemzése

Gyopárosi tavak térképvázlataA problémák elemzésének előzményei

A problémák elemzéséhez az anyaggyűjtést (írások, fényképek) 1982-től kezdődően folyamatosan végeztem. Diákjaim sokat segítettek a mérésekben és a kutatómunkában. 1992-ben Vágó Otília és Együd Veronika, majd 1994-ben Perjés Edit és Veres Rafael munkájával környezetvédelmi pályázaton vettünk részt. 2000-ben a számítástechnikát felhasználva egyre többen bekapcsolódnak a munkába. Az alsó- és a felső tagozat képzettségének megfelelően. A kisebbek rajzokkal, az ügyesebbek már HTML formátummal is kísérleteznek. A jelenlegi elemzés azt a folyamatot akarja érzékeltetni, ami az 1982-es állopotokhoz képest változott. A leírtakban sokszor múlt időben, az akkori problémák vannak rögzítve. Így párhuzam vonható az akkor tapasztaltak alapján leírtak, és megoldási elképzeléseink, valamint a jelenben végzett munkálatok között. A bemutató lényege, hogy tényszerűen érzékeltessük, hogy 1982-es időszakában fennálló problémákat hogyan oldják meg napjainkban. Képanyag az alábbi időszakot mutatja be:
  1. 1982 tavasza
  2. 1989 tavasza
  3. 1992 nyara
  4. 1994 tele
  5. 2000 tavasza.
A különböző időszakban készült fényképeket úgy rendeztem, hogy lehetőleg ugyan azt a területet ábrázolják, így a változás szemmel is jól látható lehessen. Természetesen csak a képek töredékét használtam fel  (130 db saját készítésű fényképet, 76 db más forrásból származót és 36 db gyerekrajzot) a munkákhoz, de a fejlesztés egyik feladata a képfeldolgozás és az anyag bővítése. Az 1982-es és 1989-es képekből kevesebbet használtam fel. A munka elkészítése során törekedtem arra, hogy oktatási célokra az általános iskola alsó- és felső tagozatán is lehessen használni a tananyaghoz illesztve, önálló ismeretszerzés céljára is. Helytörténeti, idegenforgalmi célok bemutatására is alkalmas.
 

A tavakról

Az orosházi Gyopárosi tó négy tó láncolatából áll. Délről észak felé haladva a tavak - ez a tavakban a víz felszíni lefolyási iránya - sorrendben a következők.
 
Homokbánya
 
III.-tó vagy Déli-tó
 

Déli-tó vázlatos rajza
 

II.-tó vagy Középső-tó
Keleti part Észak-keleti part Csónakkikötő
Mólóról nyugatra Nyugati part és a híd Nyugati part
Nyugatról nézve
Kertészház utca felől
Emlékművek
Strandpart 
Tópart
Strand területe
 
Középső-tó vázlatos rajza
 
I.-tó vagy Északi-tó
 
Északi-tó körbejárva Kerek-tó
   
Északi-tó vázlatos rajza Kerek-tó vázlatos rajza
 
A DÉLI-TÓ és a KÖZÉPSŐ-TÓ közötti vízátfolyást egy eltömődött áteresz biztosítaná a Kertészház utcai út alatt. A KÖZÉPSŐ-TÓ és az ÉSZAKI-TÓ közötti kapcsolat a híd alatt átjárható. Az Északi-tó és a Kerek-tó közötti kapcsolat a Szentetornyai betonút alatt átvezető, szintén eltömődött átereszen és annak folytatásában található csatornán keresztül valósul meg. A továbbiakban a KEREK-TÓ utáni csatornaszakasz vezeti le a vizeket.

A tó legfontosabb jellemzői

Gyopárosfürdő természetes vizét az 1950-es évek elején egy mélyfúrású ártézikúttal, illetve kút vizével szaporították. Vizének hőfoka 40 C, teljesítménye 900 l/perc. Dr. Schmit Elégius Róbert egyetemi tanár végezte el a vegyelemzést a Hivatal kérésére. Hivatalos megállapítások szerint a víz alkalihidrogénkarbonátos, alkalikus vizek csoportjába tartozik.
A gyopárosi kút vizében ez 1269,20 mg., míg a tó vizében 1092,70 mg., így a tó is gyógyvíz, a kémhatást tekintve. A nátrium ion mennyiséget tekintve is a gyógyvizek csoportjába tartozik a gyopárosi víz. Ezek az alkalikus szikes vizek ásványos oldás folytán jönnek létre. A folyóvíz, talajvíz kisebb-nagyobb mélyedésekben, régi elhagyott vízfolyásokban, tavak alakjában gyűlnek össze.
Vízelemzés 1885 | Vízelemzés 1954 |Vízelemzés napjainkban
,, Orosháza és annak  határában az altalajvíz szintje nagyon változó és nagy általánosságban 2,5 -
8 méter mélységek között ingadozó. A várost és határát magában foglaló táj felszíne egyenletesen lejt a Nagyvárad-világosi vonalon elterülő, többé-kevésbé durva kavicsos peremi résztől, amelynek tengerszintfeletti magassága 120 méteren felüli, a Tisza felé, a 80 méter tengerszintfeletti magasság felé. A Békés-Csanádi löszhát - amelyhez Orosháza talaja is tartozik - tájának felszíni rétegei azon a diluviális homokon terül el, amely a régebbi, a peremhegységekről lezúduló vizeket a felszínén vezette el. A fúrások talajmintáinak vizsgálati adatai és egyes kutak bővizűsége arra mutatnak, hogy a homokos altalajban jelenleg is vizet vezető folyó és érrendszer van. Ez a földalatti vízrendszer természetesen a peremhegységre és kavicsos törmelékkúpjára jutó csapadékvízből táplálkozik, miért is csapadékos esztendőkben - a felfokozott hidrosztatikai nyomás előállásával - többször előfordult, hogy ezen a területen a talajvíz helyenként a felszinre tör, jóllehet az itt élő emberek úgy vélik, hogy az itt lehullott csapadék mennyiségével ez a jelenség nem magyarázható. Figyelembe kell ehhez vennünk azt is, hogy a Békés-Csanádi löszhát nyugati határán sok, elég vastag szikes talajréteg van, amelyek a talajvizek természetes lefolyását a Tisza felé akadályozzák. Ez is a vízfeltörés magyarázata mellett szól. Ez a jelenség a folyó jelenlegi ártere felett 10-20 méterrel magasabban fekvő területeken következik be akkor, amikor a mélyebben fekvő ártéren semmilyen vízkár nem mutatkozik.
Az előbbi magyarázattal nincs ellentétben az, hogy a megfigyelt talajvízfeltörések különböző helyeken rendszertelenül jelentkeznek, mert a feltörések helyét a térszíni helyzet és viszonyok, valamint a felszíni rétegek különböző adottságai szabják meg." (Sümeghy-Rónai Á. 1944-1956), ezt nevezik ,, könnyező " módon való fölszivárgásnak.
 
Kubikusok munka közben 1937 májusa Kubikusok az „Öreg víztoronynál” 1937 májusa Kubikusok munka közben 1937 májusa
 

Ezt igazolják a régi kubikusok elbeszélései, akik az 1930-as években végzett mederkotrási munkákban résztvettek.
A könnyen oldodó ásványokból az esőcsöppek szénsavtartalmának hatására nátrium-, kalciumkarbonát keletkezik, és az idők folyamán felhalmozódik a sziksó. A keletkezett sók fejtik ki kémiai, hő- és mechanikai hatás alapján gyógyító hatásukat - elsősorban reumás mozgásszervi betegségekre.
Gyopáros vizét először 1870-ben, később 1885-ben másodszor is Kiss Ferenc (Vízelemzés 1885) szeghalmi gyógyszerész vegyelemezte, és 100g. vízben a következő anyagokat találta.
A gyopárosi fürdőkultúra története
1970-ben ásatások bizonyítják, hogy az ezredforduló előtt Gyopárosfürdőn emberek éltek. Dr. Juhász Irén muzeológus irányításával a Sebó-villa kertjében szarmata kori sírokat tártak fel. A tórendszer kialakulását illetően folytak és folynak kutatások a vízügyi hatóságok közreműködésével. Jelenleg is munkálatokat végeznek a tavak környékén.

Múlt

Szájhagyományokra alapozva az információkat (amit azonban írott források is bizonyítanak), a tavon  a fürdőkultúra kialakulása 1869-re nyúlik vissza. 1869-ben fedezte fel Dr. László Elek - akkori körzeti orvos - hogy a gyopárosi tóhoz a környékről emberek érkeznek. A tóban megfürödve a tó iszapjával, s napon sütkérezve, pár napot a környező tanyákban töltve, sokkal jobb egészségben távoznak. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a tó vizében gyógyító anyag van. Kérést intézett az akkori községi elöljárósághoz, hogy egy évre bocsássák rendelkezésére a tavat gyógyítási kisérlet céljára.
A tavon egy kezdetleges fürdőkultúra alapjait igyekezett lerakni. A tó vizébe cölöpsort építettek, emellett fürödtek a betegek. Ezt követően Schit Elégius Róbert műegyetemi tanár a tó vizét vegyelemezte, és megállapította, hogy olyan oldott ásványi sókat tartalmaz, amelyek mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmasak. A századfordulóra kialakult a fürdő kultúra. Vetkőzőkabinokat, beépített cementkádakat, vendéglátóipari létesítményeket építettek. Sajnos ez a kezdetleges fürdőkultúra az első világháborúban elpusztult. A világháborút követően a község iparkodott Gyopárosfürdőt ujjáépíteni.
Ekkor választották három részre a tavat, a Déli, Középső és Északi tóra. (III. II. I.) A tó nyugati partján Taraba Vilmos főkertész irányításával megépítették a Hősök Ligetét, ahol annyi fa állt, ahány hősi halott volt Orosházán az első világháború alatt. Ami eddig felépült, a második világháború idején elpusztult. Az ötvenes évek végére csak a Napsugár szálloda üzemelt, míg a negyvenes évek elején még öt szálloda fogadta a vendégeket. A többi hotelt lebontották, vagy az enyészeté lett. Így a gazdátlanná vált kisvasutat (Orosháza - Gyopárosfürdő - Rákóczitelep) megszüntették. Az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején Gyopárosfürdőt újra fejlesztették. Ekkor épült a 180 db. négyszemélyes kabint tartalmazó emeletes kabinsor, a 3000 főt befogadó vállfásrendszerű öltöző. Elkészült egy kiemelt 350 köbméteres űrtartalmú, termálvizes medence. Ezt követte az 1965-66-ban épített sokszögmedence. 1966-68 között készült egy 26 kádat magába foglaló fürdőépület, amelyhez 1971-ben épült egy téliesített, svédrendszerű gyógymedence és kiszolgáló egységei.
(1869-1969 100 ÉVES GYOPÁROSFÜRDŐ)

Jelen

Három kilométer távolságra nyugati irányban található Orosháza város központjától. Gyopárosfürdő ma a vegyes profilú fürdők sorába tartozik. Strandként és tisztasági fürdőként szerepel, ill. üzemel. Az illetékes szervek döntése alapján elkészült egy 8 rajtköves 50 m-es úszómedence, visszaforgató tisztítóberendezéssel, s hozzá egy úszásoktatás céljaira alkalmas kiegyenlítő medence. A félig fedett medencét korszerűsítették, így télen is használható a medence. Termálvizes kádfürdő révén már téli üdülőként is számontartják. Évente sok fürdőző érkezik a gyopárosi strandra.  Fejlődött a környék, egyre többen tartózkodnak hosszabb ideig a tavaknál.(Nyaralók, üdülők stb...)
A vízminőség egyre romlik, a tórendszer biológiai egyensúlya felborult.

Jövő

Jelenleg folyamatban van a tórendszer átfogó vizsgálata. A szakemberek azon fáradoznak, hogy Gyopárosfürdő ismét az ,,Alföld gyöngye" legyen, majd 125 évesen.

A környezetvédelem Orosháza környezetének viszonylatában

 A gyopárosi tavakat a természetes pusztulás egy előrehaladott állapotában érte az urbanizáció, környezetet amúgy is megviselő folyamata. E két folyamat szerencsétlen egybeesése, észrevétlen a dolgozó embert nem anyagi oldalról érintő, hanem kiszolgálni hivatott környezetében helyrehozhatatlan károkat eredményezett.
A környezetvédelemnek a jövőben a vizsgált terület kiterjedésétől, öntisztulásától, továbbá a szennyezés mértékétől függően különbséget kell tenni a károsodás időbeli és minőségi lefolyásában, hogy megfelelő módon védekezhessen.
 

A tórendszer természetes pusztulásáról vázlatosan

Víz:

  1. Kőtörmelék lerakva a Középső tópartra 1994A rendezetlen tópartot alámossa, a tómeder területe nő, mélysége csökken. A II.tó (Középső-tó) keleti partszakaszán kőtörmelék lerakásával elősegítették, hogy a tópart védett maradjon. Ez csak egyedi megoldás volt.
  2. Elősegíti az iszaposodást.

Iszap

  1. Fokozza a nád megtelepedését.
  2. Hátrányos a fürdőzésre.
  3. Gyógyászati hasznosítás.
  4. Egyéb felhasználás.

Nád

  1. Az iszaposodást fokozza.
  2. A víz öntisztulását akadályozza.
  3. A párolgást növeli.
  4. A vízszintre hatással van.
  5. Minőség szerinti kitermelés.
  6. Csökkenésével a vízivilág is csökken.
  7. Nádbrikett gyártása.
Átereszek állapota.
Az iszap fokozza a nád megtelepedését, a nád a víz öntisztulását akadályozza, a párolgást növeli, az átereszek állapota alefolyás mértékét döntően befolyásolja.
 
Csurgalékvizek, szennyeződések.
 
Diákok által végzett PH mérés eredményei
 
PH III. TÓ PH II. TÓ PH I. TÓ
 

A természetes pusztulással kapcsolatos fontosabb feladatok
A következő munkálatokat a természetes pusztulás mérsékléséhez el kell végezni.

  1. Vízszintszabályozás, csurgalékvizek kizárása.
  2. Az Északi és középső tavaknál a mederkotrás és a célirányos nádírtás munkálataival  egyidőben kell a partok rendezését (terméskő) megoldani.
  3. Az Északi és Középső tórészt fürdőzésre  alkalmas állapotba kell hozni, míg a Déli-tó növény- és állatvilágának megóvása érdekében külön eljárást igényel.
  4. A tavakat övező parkok rendezése.
Az 1980-as évekig visszamenőleg a helyzetismertetőkben foglalkoznak ugyan a tavak természeti, geológiai és hidrológiai viszonyaival, de a természetes pusztulás állapotát nem rögzítik. A kotrással párhuzamosan a tópartot nem rendezi, mely a kotrás után így tovább pusztul.

Hasznosításról

A hasznosítás alapja a víz gyógyhatása. A víz geotermikus kihasználtságának fokozása. A kotrás folyamán kitermelt iszap gyógyászati és egyéb hasznosítása. A nád differenciált irtásával, kitermelésével és értékesítésével, mely nemcsak a tavak vidékére szorítkozik, gazdálkodhatunk.
Gyopáros az alföldi és részben a tóparti klíma besorolásába tartozik. Jellegzetessége a nagy téli és nyári, éjszakai és nappali hőmérsékletingadozás. Éghajlati adataiból kiderül, hogy a napfényes órák száma nagy, a levegő páratartalma kicsi és a csapadék mennyisége az országos átlaghoz viszonyítva alacsony. (Csapadékmennyiség)
Ezt nevezzük ingerklímának. Ez rendkívül alkalmas edzőtábork, gyermektáborok stb... kialakítására, üdülésre. Közlekedésföldrajzi szempontból kedvező a helyzete, így gazdagítaná Békés megye idegenforgalmi arculatát.
Összefoglalva a hasznosításról annyit, hogy egy körültekintő hosszútávú beruházás bőségesen megtérülne.
Az egységes üdülőkörzet kiépülése után teljes mértékben a pihenést és kikapcsolódást szolgálná Gyopáros.

Fő funkciói lennének:

  1. Pihenés, kikapcsolódás, strandolás, vízisportok, úszásoktatás.
  2. Gyógyászat.
  3. Túrázás, tornapálya, sétapark, lovaglóiskola.
  4. Szakmai és egyéb táborok.
Az év minden szakában kihasznált és ténylegesen hasznosított egységet képezne.
Vissza Gyopároshoz | Lap eleje