Fúrási adatok
 

1989 júniusi állapot

Az üdülőterület nagysága 131 ha, melyből a tavak vízfelülete 12 ha. A tó vízminősége évtizedek óta romlik - fürdőzésre alkalmatlan.
A hajdani gyógyító tevékenység a fúrt termálkutakhoz telepített medencékben, kádfürdőkben folytatódik. A fürdőmedencéket a tóba ürítik. A képződött szennyvizeket tárlóaknákba gyűjtik, majd szippantókocsival a városi szennyvíztisztító telepre viszik.

Geodézia


Részletes geodéziai méréseket végeztek. A terveken ábrázolt magassági értékek Balti alapsíkra vonatkoznak. Felhasznált magassági alappont: csap Gyopárosfürdő vasútállomás pálya felöli falában magassága: 90,80 m Bf.

Talajmechanika


A területen 1 db 10 m-es, 14 db 4 m-es, 2 db 12 m-es és 25 db 3 m-es fúrást mélyítettek le. További 7 db fúrást béléscső behúzással állandósítottak a talajvízszint ingadozás, vízáramlások irányának megfigyelésére és mintavétel céljából.
Elvezetendő mértékadó szennyvízmennyiség
Az érintett területen 65 családi ház 770 magánüdülő, 18 vállalati üdülő, illetve intézmény, valamint a Gyopárosfürdői strand található. Az előzőek 817 m3/d szennyvizet produkálnak A 3 db termálvizű medence 1100 m3/d mennyiséggel terheli meg környezetét. A termálvizű medencék vizének befogadására a tó jöhet számításba vegyszeres előkezelés után.

A talajmechanika forrásirodalma


1-5124-88. Orosháza - Gyopárosfürdő szennyvízelvezetési tanulmányterve. KEVITERV. 1988.
1092-4425/2. Gyopárosfürdő strand területén létesítendő út terve. DÉLTERV. 1984.
254-5630/5. Gyopárosfürdő 50 m-es úszómedence terve. DÉLTERV 1982.
88-4342. Szálloda és vendéglátóegység terve. Szegedi Tervező Kisszövetkezet. 1988.

Talajfeltárások


A területen 1 db 10 m-es, 14 db 4 m-es, 2 db 12 m-es és 25 db 3 m-es talajmechanikai fúrást végeztek 1988 november és 1989 május hónapokban. A talajfizikai jellemzőket víztartalmi és zavartalan mintákon határozták meg laboratóriumi vizsgálatokkal és statisztikai számítások segítségével.
A vizsgált terület feltöltődött medence, felszíni kőzetei folyóvízi és állóvízi feltöltődéssel jöttek létre.
A fedőréteg 1,0 - 2,0 m vastagságú, a fúrások kétharmadában gyengén kötött sovány agyag, iszap és kohéziós homokliszt, a fúrások egyharmadában szemcsés talaj homok és homokliszt, mely agyagos, iszapos.
A középső rétegben zömében homokliszt, iszappal homokkal keveredve. Egy részében kötött talajt is tartalmaz.
Az alsó rétegben iszapos és homokos homokliszt, finomhomok és homoklisztes homok a jellemző.
A talajok eredeti fekvésben laza és közepesen tömör településűek, a kötöttek kemény, sodorható és puha állapotúak, a szemcsések felül száraz, talajvízszint alatt telített állapotúak. A szemcsés talajok szemcséi szögletesek, csillámosak, ami vízi lerakódásra utal.

Talajviszonyok


Az 1988. Novemberében 0,80 - 3,00 m mélységben érték el a talajvizet, amely ezen a szinten, illetve 0,10 - 1,00 m emelkedés után 0,30 - 3,20 m mélységben 84,50 - 86,70 m Bf. Szintek között állapodott meg.
A DÉLTERV feltárása szerint 1984-ben 0,85 - 1,25 m, 1982. Májusában 1,30 - 1,82 m, a Szegedi Tervező Kisszövetkezet szerint 1988-ban 0,38 - 0,61 m volt a terepszint alatt a nyugalmi talajvízszint. Az 1989. Májusában mélyített két fúrásban 85,30 - 85,50 m Bf. Szinten volt a nyugalmi talajvízszint.

A 413 sz. talajvízszint észlelő kút adatai:

Peremmagasság: 87,60 m Bf.
Kiállás: 32 cm
Észlelés kezdete: 1953
LKV: 449 cm, 83,11 m Bf. 1960.09.12.
LNV: 75 cm, 86,85 m Bf. 1971.01.26.
KÖV: 268 cm 84,92 m Bf.
A maximális ingadozás 374 cm, az évi átlagos ingadozás 112 cm. A talajvíz magas szinten van február - június hónapok között. Alacsony értékű a talajvíz szeptember - december hónapok között. A mért talajvízszintek alacsony talajvízszintnek felelnek meg.

Vissza a Problémák elemzéséhez | Lap eleje