Növényzete
A Föld szilárd kérge, felszíne - az éghajlat, növény- és állatvilág, a
talaj szoros összefüggésben vannak egymással: egységes láncot alkotnak
a fejlődésben.
Növényzet
Megyénk eredeti növénytakarójából ma már igen kevés maradt meg, főleg a
folyók árterei, a mély fekvésű mocsarak, szikesek mentén - tájunk nagy
része szántóterület s csak egy-két százaléka erdő.
A földművelés teljesen kicseréli az eredeti növényzetet, míg az ártereken
a legeltetés és kaszálás csak részben befolyásolja.
Növényföldrajzi tekintetben a következő öveket különböztetjük meg:
I. BERETTYÓ-KÖRÖS-TÁJON: Legfigyelemreméltóbbak az árterek, melyeket
azonban a szabályozások ma már összeszorítottak. A Holt-Körösök medre őrzi
még a hajdani növényvilág maradványait. Az iszap-lerakódásos vizek felett
mindenütt hatalmas, sajátos, övezetes elhelyezkedésű hínárvilágot találunk.
A holtágak közepén, a meder mélyének középvonala felett nyílt víztükör
húzódik. Ennek két oldalán a nagyhínár sűrű, víz alatti szövedéke fejlődött
ki; a part mentén, két oldalt a tündérózsa-hínár, vízi-sulyom vagy vízi-tündérfátyol
társulása. Mindkettő vízen elterülő leveleivel a víz felületén zárt levéltakarót
alkot; annyira, hogy a- vízimadarak futva közlekednek rajta. A sulymot
hajdan halászták és étkezésre is használták. A holtág partján - a kis vízingadozás
miatt - gyakran csupasz, növénytelen sávok vannak. Egyébként itt sás, laposabb
parton nád, gyékény tenyészik. - Gyakran övezik a holt-Körös partokat füzes-nyáras
fás ligetek, melyek azonban egyre pusztulnak. Az öreg nyár és fűz egyre
ritkul: egyre kevesebb alkalmas palló- vagy teknő-anyagot szolgáltat, A
fűzesek között gazdagon futja be az ártereket a hamvas szeder. - Az ártéri
kaszálókon édesgyökér, farkasalma,
orvosi csicsorka, kecskeruta, mélyebb helyeken, mocsárréten tarackbúza
ver tanyát; a magas ártér szikes teraszán legelők, különféle gyomokkal.
Kelet felé, a magas ártéren itt-ott maradványerdők: ritka fajok menedékei.
(Tölgy-kőris-szil ligeterdők.)
II. BÉKÉS-CSANIÁDI LÖSZHÁTON: úgyszólván mindenütt szántóművelés
folyik. ,Az eredeti növénytakaró teljesen hiányzik; erdő nincs területén.
A szántók a homokvonulatokat és keskeny agyagereket egyaránt elfoglalják
s a táj eredeti növényei - csupán a gyomnövényekben lelhetők fel. - A rizsvetések
az addig alig használható folyóközeli, könnyen öntözhető laposokat vagy
alacsonyabb szikes fennsíkokat foglalják el. - A legnagyobb szikesedést
mutató szikpadkák és szikfoltok ma is érintetlenek még: kaszálók, legelők,
sókedvelő ("halofil") növények vannak rajtuk. Ilyen a külföldön is keresett orvosi
székfű, sziki mézpázsit, sziki árpa, sziki gyomnövényzet, sziki
bajuszpázsit, vastag bajuszfű, herefajok, mérges
farkasfűtej, sziki saláta, sziki őszirozs; különféle piros, narancs,
lila, sárga, barna, szürke, ezüstzöld, haragoszöld sótűrő növények stb.
III. MAROSVIDÉK tájunkhoz tartozó szegélye a löszháthoz hasonló.
Vissza
Gyopároshoz | Lap
eleje