A
vizet az ember már a történelem előtti időben is használta egészségének előmozdítására.
Ez azonban csak ösztönös használat volt, a gyakorlati tapasztalatok alapján. A
görögöknek egyes gyógyvizekről már helyes megfigyeléseik voltak és a középkor
vallásos szelleme is megtalálta kapcsolatát a „csodatevő” forrásokkal.
Tudományos magyarázatot csak a legújabb kor fejlődése tudott a gyógyvíz hatásának
adni, és a vízkezelések a kibontakozó civilizáció és kultúra részeivé váltak.
Magyarországon először a római, majd a török uralom alatt találkozunk intézményes
fürdőkultúrával. A számos hévíz gyógyító tulajdonsága gyógyfürdő berendezéseket
és módszereket hívott életre. A gyógyvizek felhasználásával foglalkozó balneológia néha gyorsabb, máskor lassúbb ütemben követi az alapvető természettudományok: a fizika és kémia, valamint az ezekre felépített földtan, biológia és orvostudomány fejlődését. Az angol Floyer és a leydeni Boerhave a XVIII. században teremtették meg és helyezték az orvosi gyakorlatba, az őt megillető helyre, a fürdőkezeléseket.
A mai korszakot Priessnitz gräfenbergi földműves munkásságától számítjuk. Priessnitz orvosi és természettudományos ismeretek nélkül fejlesztette ki metodikáját, s éles megfigyelőképességgel dolgozta ki kezeléseinek legapróbb részleteit. Fürdők, lemosások, a fennmaradt Pressnitz-féle borogatások, mechanikus ingerek, légfürdők és sok egyéb módszere még ma is alapját képezi a korszerű vízkezeléseknek. Kneipp, a másik kiemelkedő német laikus, továbbfejlesztette Priessnitz módszereit és a hideghatás mellett mind nagyobb szerepet biztosított a melegnek. Az ő érdemük, hogy a XIX, század vége felé egyre több orvostudós foglalkozott a fürdőkezelés hatásával és eredményeivel.
A vízkezelési eljárások jelentős részét még ma is inkább szokásból, mint átgondolt orvosi mérlegelések eredményeként használjuk. Pedig tudnunk kell, hogy a fürdők egyes gyógyító eredményeit más eszközökkel praktikusan nem, vagy alig lehet elérni. A társadalom fejlődése, az öregekről és munkaképtelenekről való gondoskodás és a termelés problémái világszerte előtérbe helyezték a krónikus, így a reumás betegek ellátásának és gyógyításának kérdését.
A fürdők gyógyhatásának megértéséhez és helyes alkalmazásához ismernünk kell az egyes fürdők főbb jellemzőit és hatásmódját. A fürdők megváltoztatják a szervezet reakciókészségét a bőridegvégződések izgalma által. A bőrben aktív anyagok termelődnek, melyek felszívódva kedvező vagy kedvezőtlen hatást váltanak ki a szervezetben. A vizek általában mechanikai, hő- és kémiai úton fejtik ki gyógyító hatásukat.
A fürdő mechanikai hatása
Két
irányban mutatkozik meg: - a víz felhajtó erejében,
- a hidrosztatikai nyomásban.
Hidrosztatikai nyomás a vízben fürdő test felületére nehezedő víz súlyának a nyomása. Előnye a légzés növekedése, a hasűri nyomásfokozódás következtében.
A víz felhajtó ereje a közismert archimedesi törvényen alapszik, melynek értelmében a fürdővízbe merülő test annyit veszít súlyából, amennyi az általa kiszorított víz súlya. A beállott súlycsökkenés következtében tehermentesítődnek az ízületek, könnyebb az izommunka és ez előnyösen felhasználható a mozgásszervi károsodások helyreállításában. Tapasztalható az, hogy a szárazföldön mozgásképtelen beteg a vízben egész jól mozgatja végtagjait, sőt járnak vagy úsznak is. Törések. gipszelések után is jól felhasználható a teljes mozgásképesség elérésére. Hátrányos mellékhatása a szívműködés és a lézés szaporodása, mely szívbetegeknél, tüdőbetegeknél káros, esetleg veszélyes lehet. Ilyenkor fontos az előzetes orvosi vizsgálat. Ez a fokozott véráramlás előnyös lehet az alsóvégtagok keringési zavaraiban - visszeres betegségben. Túlzott használatnál viszont a légzés nehezedik, a szívműködés, pulzus oly mértékben emelkedhet, hogy ez a szív munkáját rontja, és gyengébb szív ezt a fokozott keringést nem tudja ellátni, így a pangás fokozódhat, sőt fulladás is jelentkezik.
A fürdővíz hő- és kémiai hatása
A
fürdőkezeléssel számos élettani hatást tudunk kiváltani. Az élettani hatások szorosan
összefüggnek a mechanikai, a kémiai és a hőhatással, ezért célszerű ezeket együtt
tárgyalni, A vegetatív idegrendszerben tónusváltozás következik be, így a fájdalomérzés csökken, az izomgörcs oldódik, a hangulat javul. Túlzott használatnál ingerlékenység, fáradékonyság, alvási zavarok jelentkeznek. Az izzadás előnyösen felhasználható testsúlycsökkentésre.
A belső-elválasztású mirigyek működését a fürdőkezelések ingerlik és ez jól beilleszthető Selye stressz teóriájába. Ha ez az ingerlés kellő mértékű, akkor előnyös, ha túlzott - akkor kimondottan ártalmas stressz éri a szervezetet. A belső-elválasztású mirigyek fokozott működése különösen reumás betegségeknél és női bajoknál előnyös.
A hőhatás lényeges a légzés szabályozásában is. A légzés mélységének változása, szaporulatának emelkedése vagy csökkenése előnyös, de a hirtelen hőmérsékletváltozások ártalmasak, sőt tragikusak is lehetnek.
A kémiai hatás még függ a víz vegyi összetételétől is, és különböző mértékben befolyásolhatja a fenti biológiai hatásokat. A gyógyászatban megkülönböztetünk szénsavas, alkalikus, meszes, sós, vasas, kénes, jódos és radioaktív fürdőket, melyeknek mind megvan a fenti általános hatása, és emellett még bizonyos speciális hatásukat is ki lehet használni a fürdőkezelés gyakorlatában.
Gyopárosfürdő gyógyhatása
A múlt század hatvanas éveiben a gyopárosi tó vizének gyógyhatását gyakorlati tapasztalatok alapján a környék lakói ismerték fel. Dr. László Elek vegyelemzés és a népi tapasztalatok alapján megállapította: "Gyopáros vizében oly hatásos, s magukban oly gyógyerőt tartalmazó részek vannak, hogy annak elhanyagolása és a szenvedő emberiség részére hasznosításának elmulasztását méltán vétkes gondatlanságnak tekinthetnénk!" 1885-ben Kiss Ferenc szeghalmi gyógyszerész vegyelemezte másodszor a gyopárosi tó vizét. Talált benne vasat, jódot, kovasavat, meszet, sósavat, káliumot, nátriumot és megállapította, hogy a víznek rendszeres fürdőgyógyászati használata kitűnő eredményt hozhat csúzos, köszvényes bántalmaknál, izületi vastagodásoknál, egyes bőrbetegségeknél, női bajoknál.Gyopárosfürdő természetes vizét az 1950-es évek elején egy mélyfúrású artézi kút vizével szaporították. Vizének hőfoka 41°C, teljesítménye 900 liter percenként. Dr. Schmidt Elégius Róbert egyetemi tanár végezte el a vegyelemzést a Városi Tanács kérésére. Hivatalos megállapítások szerint a víz alkalihidrogenkarbonatos, alkalikus vizek csoportjába tartozik Vegyelemzés 1954. Az alkalikus vizek literenként 1000 mg-nál több szilárd alkatrészt tartalmaznak. A gyopárosi kútvízben ez 1269,20 mg, míg a tó vizében 1092,78, így a tó is a kémiai hatást tekintve gyógyvíz. A nátrium-ion mennyiséget tekintve is a gyógyvizek csoportjába tartozik a gyopárosi víz. Hasonló vizet tártak fel Kakasszéken, Békésen, Nagyszénáson, Tótkomlóson, Gyulán, Makón, Szegeden és több alföldi városban is. Ebből is látható, hogy alföldünk gazdag alkalikus vizekben.
Ezek az alkalikus, szikes vizek ásványok oldódása folytán jönnek létre. A folyóvíz, talajvíz, kisebb-nagyobb bemélyedésekben, régi elhagyott vízfolyásokban tavak alakjában gyűlik össze. A könnyen oldódó ásványokból az esőcseppek szénsavtartalmának hatására nátrium-, kalciumkarbonát keletkezik és az idők folyamán felhalmozódik a sziksó. A keletkezett sók között szóda, nátriumszulfát és kősók szerepelnek. Ezek a sók fejtik ki kémiai, hő- és mechanikai hatás alapján gyógyító hatásúak - elsősorban a reumás, mozgásszervi betegségekre.
Gyopáros földrajzi fekvése és klimatológiája
A
tó a 46. szélességi és a 20-as hosszúsági fok között fekszik. Az átlagos évi csapadék
mennyisége 533 mm, alacsony. A párolgás is nagyobb, így nyáron a víz mennyisége
erősen leapad. Gyopáros az alföldi és részben a tóparti klíma besorolásába tartozik. Jellegzetessége a nagy téli és nyári, éjszakai és nappali hőmérsékletingadozás. Éghajlati adataiból kiderül, hogy a napfényes órák száma nagy, a levegő páratartalma kicsi és a csapadék mennyisége az országos átlaghoz viszonyítva alacsony. Így a terület ingerklímának tekinthető, mely redkívül alkalmas vérszegény városi gyermekek felerősítésére, edzőtáborok, vándortáborok kialakítására, üdülésre, elsősorban fizikai munkával foglalkozó dolgozók felfrissítésére. Jól fel lehetett használni ezt a klímát csontgümőkóros betegek gyógyítására is, mint azt a szomszédos Kakasszék tapasztalatai bizonyították. Az ingerklíma ellenjavallt a fokozott ingerlékenységben, pajzsmirigytúltengésben szenvedő betegek részére.
A Gyopárosi tó vize, a fentieken kívül, hivatalos osztályozás szerint a mozgásszervi betegségek és egyes női betegségek gyógyítására alkalmas, különösen a reumás ízületi és izombetegségek gyógyulása kimagasló a gyopárosi fürdőkúrák után. Jelenleg a fürdő területén egy gyermeklubickoló, két ülőpadkás medence, egy úszómedence és egy 26 kádas új épület áll a gyógyulást kereső emberek rendelkezésére. Emellett számos szórakoztató és sport-létesítmény áll a fürdőzők szolgálatára. Gyopárosfürdő fejlődése megmutatkozik a számokban is. 1967-ben a kádfürdőt 6021, a strandfürdőt 88 663 látogató kereste fel. 1968-ban ez a szám tovább növekedett és közel 90 000 volt.
Gyopárosfürdő jövője
Gyopárosfürdő fejlesztése ebben az évben, de a következő években kiemelkedő helyen szerepel a Városi Tanács terveiben. Rendezik a strandfürdő területét és a tó környékét. Bővítik parkjait, üzemi, vállalati üdülőket, ifjúsági és camping táborokat létesítenek. Új nyári étterem és szálloda épül és a fürdő egy részét még ebben az évben téliesíteni fogják. A három tó összekapcsolásával a csónakázás és vitorlázás lehetőségét fogják bővíteni. 1968-ban egy mélyfúrású termálkút készült el és ezt követi egy újabb artézi kút fúrása. Ezzel a két kúttal a gyógyvíz és fűtőenergia, valamint az ivóvízellátás tökéletesen biztosítható.Az idegenforgalom növelését a fenti létesítmények megépítése fogja biztosítani. Gyopáros fejlesztési tervét közel 10 millió forint befektetéssel valósítják meg. Ez biztosíték lesz arra, hogy Orosháza gyöngyszeme, Gyopárosfürdő alkalmassá váljon fürdőzésre, gyógyításra, kirándulásra, szórakozásra, táborozásra és pihenésre egyaráni. Ez a sok lehetőség és feladat, a város vezetőinek és lakosainak kiemelkedő támogatása biztosíték arra, hogy a 100 éves fennállását ünneplő Gyopárosfürdő méltó helyet foglal el egészségügyi kultúránkban.
Dr. Kovács Pál (Gyopárosfürdő 1869-1969)
http://www.business.matav.hu/uzlet/magyalma/magyar/furdok/g/gyopar.html