Szélesen elterjedt faj. Európában - a legészakabbi területek kivételével
- mindenütt honos, de Ázsiában és Afrika nagy részében is honos. Észak-Amerika
egyes területein is előfordul.
Kis termetű, karcsú testű ragadozómadár. Testnagysága 33-39 cm. Szárny-fesztávolság:
65-80cm. A farka hosszú, a szárnya hosszú és hegyes. A hím madarak feje
szürkéskék, a rozsdavörös hátán és a világos enhén sárgásbarna árnyalatú
hasoldalán is fekete foltok láthatók. A farok szürkés árnyalatú a végén
fekete szalaggal. A tojó és a fiatal madarak hasonlóak, a színezetük rozsdabarna.
Hazánkban is az egyik leggyakoribb ragadozó madár. Általában út menti
fasorokban, mezőgazdasági területek szélén költ, de előfordul a városokban
is (kultúrakövető faj). Lakott területeken a fészek tornyokban, padlásokon,
erkélyládákban, ablakpárkányokon található. Elfoglalja a kitett költőládát
is. Lakott területeken kívűl önállóan fészket nem épít, hanem elhagyott
szarka és varjúfészkekbe rakja a tojó 3 - 6 tojását. Olykor a szürke varjú
magasfeszültségű oszlopra épített fészkében is költ. A kotlás ideje 27
- 29 nap és a fiókák 27 - 32 nap alatt válnak röpképessé. Táplálékát főleg
rágcsálók és rovarok alkotják. A lakott területek vércséi madarakat (verebeket)
is zsákmányolnak. Sík területek felett sokszor látható a levegőben egy
helyben szitálni, miközben zsákmányra kémlel.
A madarak többsége vonuló és március és október között tartózkodik
hazánkban, de egyes példányok át is telelnek. Az elvonulók a telet a Földközi-tenger
mellett és Észak-Afrikában töltik.
(Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról.)