PONTY

Cyprinus carpio
Ponty

Ismertetés

Megnyúlt testű, oldalról lapított halfaj; mely az élőhely és a tenyésztések hatására változó testmagasságú lehet. Szája viszonylag kicsi és csúcsba nyíló. Egy-egy pár bajuszt visel a szájszögletében, valamint a felső állkapcsán. Testét boríthatja teljes egészében pikkely: tőponty, vagy lehet részleges borított: tükrös ponty, de lehet pikkelytelen is: bőrponty. A természetes szaporulatok gyakran megnyúlt testűek, testük orsószerű, ezek az úgynevezett vadpontyok. A kifejezetten nyurga testalkatú, pikkelyes pontyokat Cyprinus carpio morpha hungaricus tudományos néven írták le, és egyes szertők a ponty egyik ősalakjának tartják. A ponty nagy testtömeget és hosszú életkort képes megélni. A nagyobb példányok 50-100 cm és 30-40 év közöttiek: A hazai horgászrekord 30,5 kg (1995). Egyéb nevei: aranyhasú, pathal, potyka, pozsár.

Elterjedés

A ponty eredeti őshazájáról több teória létezik. Legvalószínűbb, hogy Belső-Ázsia vizeiből természetes úton jutott el Európába, így hazánkba is. Magyarországon minden nagyobb vízterületen megtalálható. Halászati és horgászati célból a leggyakrabban telepített halfaj.

Életmód

Talán a legismertebb halfaj. Biológiája, életmódja az egyik legjobban kutatott területe a halbiológiának. "Háziasítása" kétezer évre nyúlik vissza. A halastavi tömeges pontytermelés már a VII. században megkezdődött. Ebben az időben a tenyésztés módszerei a kolostorok féltve őrzött titkai közé tartozott. Fenékközeli életmódú, mindenevő halfaj, melynek táplálékát elsősorban iszaplakó gerinctelenek alkotják. Kiegészítésül növényi eredetű anyagokat fogyaszt. Ivarérettségét hazánk természetes vizeiben a tejesek 2-3, a nőstények 3-4 éves korukra érik el. Az ívás rendszerint 18-22 fokos vízben, általában frissen elárasztott, növénnyel borított öntésterületeken; vagy tavak sekélyebb, hinaras részein kisebb csoportokban történik. Nálunk április végétől egészen augusztusig a ponty szaporodása több alkalommal megismétlődhet. Egy-egy nőstény 150-200 ezer ikrát rak testtömeg-kilógrammonként. A 3-4 nap után kikelő lárva még 4-5 napig (a szikanyag felszívódásáig) a növényeken függeszkedik. Az elúszás után elsősorban kerekesférgeket fogyaszt.

Természetvédelmi helyzet

A nemesített ponty természeti értéke gyakorlatilag elhanyagolható. Annál inkább kezdjük felismerni a nyurga ponty Cyprinus carpio morpha hungaricus természeti jelentőségét. Az utóbbi években Európában megnőtt a kereslet a vadpontyok iránt. Ezeket elsősorban természetvédelmi céllal telepítik vissza azokba a vadvizekbe, ahol az irodalmi adatok szerint előfordult. Mivel Európában már igen ritkák ezek a vad törzsek, hazánkban megkezdték mesterséges szaporításukat. Természetvédelmi szempontból még ennél is lényegesebb lenne a nyurga ponty ivóhelyeinek szigorú védelme. A folyó és állóvizeink szabályozása, az árterek leválasztása, a tavak parti sávjának beépítése miatt a természetes ivóhelyek egyre szűkebbek.
Vissza az állatvilághoz | Lap eleje