KÖZÖNSÉGES ERDEI EGÉR

Apodemus sylvaticus

Küllemi leírás

Testhossza 80-110 mm; farok hossza 70-105 mm, testtömege 12-33 g. Karcsú testű, hosszú farkú rágcsáló. Hátoldala vörhenyesbarna, a hasoldal fehér színű, a két tájék színe élesen elkülönül egymástól. A mellső végtagok között változó intenzitású mellfolt található. A hátsó láb talpa 23 mm-nél rövidebb: A nőstény emlőinek száma 6.

Elterjedés

Az egyik legáltalánosabban elterjedt európai emlősfaj. Izlandtól a Földközi-tenger sok szigetéig óriási területeket benépesít. Magyarországon elsősorban az Északi-középhegység és a Dunántúl erdőkkel borított vidékein gyakori. Legkorábbi leletei 2 millió évesek, a Kárpát-medence faunájában jelenléte mintegy 10-12 ezer éve folyamatos.
Élőhely: Hegyvidéki és alföldi erdőkben egyaránt előfordul. Helyenként a vidéki házakba is beköltözik, továbbá nagyvárosok parkjaiban is megtalálhatjuk.
Életmód: Táplálkozás: Növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Táplálkozásában fontos szerep jut a magoknak (pl. bükk és tölgymakk) és a különféle ízeltlábúaknak. Tavasszal a madárfészkekben talált tojásokat és fiókákat is elfogyaszthatja; télen viszont akár a fakérget is megeszi. A téli hónapokra táplálékraktárot készít, amelyben nagy mennyiségben halmoz fel különféle olajos magvakat. Egykoron a kondások disznóik szaglását kihasználva kutatták fel állataikkal az egerek raktárait.
Szaporodás: A nőstény évente 2-3 alkalommal 4-7 utódnak ad életet. A vemhesség ideje 24-27 nap, az újszülöttek kezdetben csupaszok és vakok. A fiatalok gyorsan növekszenek, a tavaszi almokból származó egyedek születésük évében már szaporodnak is. Aktivitás: Elsősorban éjszaka táplálkozik, nappal inkább csak az őszi hónapokban figyelhetjük meg: Téli álmot nem alszik, de a felszínen ilyenkor jóval kevesebb időt tölt. Általában a fészek környékén táplálkozik, de ősszel több száz méteres körzetben gyűjti össze a magokat. Táplálékkeresés közben naponta akár 1,5-2 kilométert is megtehet.
Védelem: Nem védett.

Vissza az állatvilághoz | Lap eleje