KELETI SÜN

Erinaceus concolor
Keleti sün

Küllemi leírás

A legnagyobb hazai rovarevő emlős, testhossza elégeti a 30 centimétert. Testtömege átlagosan 800-900 g, a telelésre felkészült állapotban pedig akár 1500 g is lehet. Legsajátosabb bélyege a módosult szőrszálakból kialakuló tüskeborítás, amely a legtöbb ragadozóval szemben védelmet biztosít a sünnek. A felnőtt egyedek tüskeruhája hozzávetőlegesen 12-15 ezer tüskéből áll. A vedlések során cserélődő szőrzettel ellentétben a tüskék nem váltódnak évente, legfeljebb sérülés esetén pótlódnak. Az ellenséggel szembeni védelmet fokozza, hogy a sün erős bőrizomzata segítségével szinte gömb alakúra képes magát összehúzni. A sünök tüskeszínezete egyedenként változik, vannak sötét, szinte fekete példányok, és akadnak világos vajszínűek is. A hasoldalon tálátható szőrzet szürkésfehér színű. Egyes vidékeken - a fejalak vélt különbségeire alapozva - a nép kétféle sünt különböztet meg: "sündisznót" és "sünkutyát". Morfológiai és anatómiai tekintetben azonban a hazai sünállomány egységesnek tekinthető (az arcforma legfeljebb csak a viselkedés függvényében változik), így a két alak elkülönítése teljesen indokolatlan.

Összetéveszthető fajok

A hazai fauna tagjaival a keleti sün nem keverhető össze. A Nyugat-Európában elterjedt európai sün (Erinaceus europaeus) barna mellszínezete és egye koponyabélyegek alapján különíthető el hazai rokonától.
Elterjedés: A faj elterjedésének nyugati határa a Nyugat-Csehországtól Észak-Olaszországig terjedő képzeletbeli vonalon található, keleti határa pedig a Déli-Urálnál húzódik. A keleti sün előfordul a Kaukázus peremén, Krétán és az Égei-tenger több kisebb szigetén is. Magyarországon általánosan elterjedt faj. Legkorábbi leletei 150 ezer évesek, a kárpát-medencei faunában jelenléte 9 ezer éve folyamatos.

Élőhely

Erdőkben, mezőkön; nádszegélyekben és nagyvárosok parkosított részein egyaránt megtalálja életfeltételeit. Előnyben részesíti a gazdag aljnövényzetű területeket. Vackát a fagyökerek közti üregekben, kőhalmok, és farakások alatt készíti.

Életmód

A sünt a zsákmánykeresésben elsősorban kifinomult szaglása segíti, ennek megfelelően agyának szaglóközpontja tekintélyes méretű. hegfontosabb táplálékállatai a földigiliszták, csigák és rovarok; alkalomadtán kisebb gerinceseket (békákat, gyíkokat, madárfiókákat) is fogyaszt. Különösen az őszi súlygyarapítás időszakában egészíti ki alapvető táplálékát gyümölcsér döghúsfogyasztással. A szakirodalom szerint a sünök sikerrel ejtek el mérges kígyókat is, ennek azonban Magyarországon, a viperák visszaszorulása miatt aligha lehet jelentősége.

Szaporodás

A párzási idő a tavaszi ébredést követő hetekben kezdődik, és több hónapig elhúzódhat. A hím hosszú órákig udvarol a kiválasztott nősténynek, míg a nehezen megközelíthető partner hajlandónak mutatkozik a párosodásra. Az aktus után a hüvelybe jutatott speciális fehérjecsomó megakadályozza, hogy más hím eredményes kapcsolatot létesítsen a nősténnyel. A sünök évente általában egyszer (korai tavasz esetén kétszer) kölykeznek. A megtermékenyítést követő 6. héten jönnek világra a vak újszülöttek, amelyek hátát ekkor még puha tüskék borítják (így a kicsik tüskeruhája a világra jövetel során sem sérti meg a szülőcsatorna falát). A nőstény ellésenként átlagosan 5-7 (max. 10) fiat vet, amelyeknek súlya ekkor még mindössze 15-25 g. A fiatalok szeme kéthetes korukig zárt, végleges tüskeruhájuk pedig mintegy 4 hét alatt fejlődik ki. A fiatalok kb. kéthónapos korukig maradnak anyjukkal, a közös portyázások közben füttyszerű hívóhangokkal kommunikálnak. Ivaréretté a születést követő évben válnak.

Aktivitás

A nappalt többnyire fészkében tölti, csak a szürkület beálltával indul tápláléki keresni. A párzási idő kivételével a felnőtt állatok magányosan élnek. A táplálkozó területen összetalálkozott egyedek dulakodással, lökdösődéssel próbálják elriasztani a vetélytársat a birtokba vett helyről. A hazai rovarevők között csak a sün alszik téli álmot. Amikor a levegő hőmérséklete 8 Co alá süllyed, megkezdődik a sünök megszakítás nélküli többhónapos letargikus állapota, amely során a telelő egyed testhőmérséklete 5 fok alá süllyed. Belső szabályozórendszere segítségével a zsírtartalékok felhasználásával képes a téli álom hónapjaiban kiegyenlítetten alacsony szinten tartani a testhőmérséklet. A tavaszi ébredés a levegő hőmérsékleték 15 Co-ra emelkedésekor következik be. A nyár vége táján születő sünfiókáknak kevés az esélye, hogy a hidege táplálékhiányos idő beálltáig elegendő zsírt halmozzanak fel szervezetükben, így az ilyen egyedek első életévükbe csak a rövid telet képesek átvészelni. Az első telelést túlélő sünök már jóval nagyobb biztonságban vannak; így a rovarevők között példátlanul magas, 10-12 éves kort is elérhetnek.
Ellenségek, paraziták: A ragadozók elvétve pusztítják, a baglyok közül csak az uhu képes zsákmányul ejteni. A tüskeerdő azonban nemcsak a sünt védi a nagyobb ragadozóktól, de egyben a sünön élősködő ízeltlábúaknak is ideális élőhelyet biztosít. A sünök leggyakoribb külső parazitái a bolhák. A sünállományra komolyabb veszélyt az egyre fokozódó közúti forgalom, és az eredői élőhelyek átalakítása jelent.
Védelem: A sün Magyarországon 1901 óta védett állat, eszmei értéke 2000 Ft.
Vissza az állatvilághoz | Lap eleje