A 60 oldalas kitűnő tanulmány nemcsak formailag, szerkezetében, áttekinthetőségében és tudományos színvonalában emelkedik ki a kor hasonló, bár kevés számban fellelhető művei közül, hanem szemléletével, korszerű szellemiségével is. Dr. László Elek közegészségi intézkedései nem egy esetben meghökkentették még Orosháza község elöljáróságát is. Így történt a gyopárosi népfürdő esetében is. A szerző leírja, hogy amint a községbe megérkezett és megismerkedett annak közvetlen környékével, azonnal felfedezte a gyopárosi tó egészségügyileg is hasznosítható jelentőségét. A tanulmány „közegészségi intézkedések” című fejezetében így ír: „...Itt csak azon közegészségi intézkedésekről fogok szóllani, melyeket törvény s rendelet szigorúan nem ír elő, de előírja azokat a kor, a haladás, a humanismus. Amely intézkedéseket nem az erő, hatalom s nyers erőszak létesít s valósít meg, hanem a csendes munka a nemes szív, a kölcsönös felvilágosítás, a jóakaró meggyőzés, a szeretet!”
A népnek, a községnek is vannak törvényben biztosított jogai, melyeket önkényűleg meg nem csonkíthat senki, sőt ellenkezőleg, azokat tisztelni tartozik mindenki, mert ezen jogok adják egyúttal a kötelességet is, hogy a község saját érdekében, saját hatáskörében, kezdeményezőleg tegyen s alkosson! Ilyen intézmények példának okáért fürdők, kutak, menház, kórház, népkert, sétányok stb.
Hogy a község téren tett-e, s minő haladást az elmúlt 28 év alatt s a létesült intézmények mellett, a ma Bern létesülhetett humanismus hajlékai a nép vagy a község közönye vagy ellenzése miatt nem létesült-e, vagy egyesek rosszakaratú fondorkodásai miatt? azt a következőkben lesz szerencsém szárazan, de az igazsághoz híven előadni.
Az első megpendített eszme volt a Gyopároson egy fürdő, esetleg egy gyógyfürdő felállítása. Még 1869. év nyarán leértem Orosháza képviseletét, hogy a Gyapárost, mely akkor teljesen ki volt száradva, kísérletezés czéljaira egy évre rendelkezésemre bocsássa. A képviselőtestület kérésemet teljesítette s így 1869, év nyarán megindult a mozgalom, társadalmi úton a Gyapároson fürdőt létesíteni. A fürdő még a nyár folyamán létesült s a közforgalomnak átadatott a mely alkalommal egyúttal meg lett oldva egy másik kérdés is, mely a Gyapáros felől tévesen forgott a nép száján. Be lett igazolva ugyanis a vizsgálat által, hogy a Gyapárosnak forrása nincs, hogy az tisztán talajvíz, hogy a talajvíz szikes tartalmát a talaj felső rétegéből nyeri, mely telve van sziksóval.
Az 1870. évben a folytonos esőzések következtében megtelt ismét a Gyapáros, elöntve a múlt év összes munkáját s víz alá borítva az egész fürdő telepet kabinjaival s uszodájával. De a vízárral együtt feltámadt a reakció is, mely eltemette a múlt év eredményeit, a község jó indulatát, eltemette a lelkesedést! Ezekről különben jobb hallgatni, mert hisz az ezután történtekről Békés megye hatóságának végzései tudnának legjobban beszélni.
Azóta áll a Gyapáros, mintegy kérdőjel a »lenni vagy nem lenni« közt, - áll mint Mohamed koporsója ég és föld között, - a múlt szomorú emlékei lebegnek fölötte!
Az 1870- és 80-as években mégis a lakosság százával tódult ki a tóra naponként fürödni, a közel és távol vidék pedig tömegesen hordta össze betegeit, úgy, hogy nyári időben megnépesült a víz, hemzsegett idegenektől a part, s a tóparton felállított sátrak egész tábort alkottak, melynek lakói óhajuk és reményük egyedüli támpontjául tekintik a Gyapárost, gyógyulást s enyhülést remélve e „csoda tóban”, mit másutt meg nem találtak.
A Gyapáros vizét először 1870-ben, később 1885. évben másodszor is Kiss Ferenc szeghalmi gyógyszerész úr vegyelemezte és talált 100 grm. vízben:Vegyelemzés 1885
1886-ban dr. Lengyel Béla egyetemi tanár úr vegyelemezte minőségileg a Gyapáros vizét s vizsgálatának eredményéről következő értesítést adott:
A csekély vasat tartalmazó s hozzákevert durva tisztátalanságoktól megszabadított víz kémhatása erősen égvényes s calcium és magnesium carbonatból álló fehér csapadéktól válik zavarossá főzés alkalmával. A minőleges elemzés következő alkatrészek jelenlétét mutatta ki: igen sok natrium; sok magnesium, kevés calcium. sok kötött szénsav, elég sok chlór, csekély kénsav, igen csekély vas (az iszapban). Szilárd alkatrészek összege 1000 súlyrész vízben: 3,375 súlyrész. Ellenben jód és bróm nem volt kimutatható. Ezen vizsgálat alapján következtetni lehet, hogy a Gyapáros tó vize sok szénsavas natron (sziksó) mellett főleg szénsavas és kevesebb kénsavas magnesiumot és calciumot, úgyszintén konyhasót tartalmaz. Tehát az erősen égvényes földes vizek közé tartozik.
Föntírt vegyelemzések alapján a Gyapáros tó a Palicsi tó, a konyári s nyíregyházi sóstó, sőt részben a Fertő-vel hasonlítható össze, melyeket azonban felülmúl erőssége, illetőleg szilárd alkatrészeinek mennyisége által.
A víz természettani tulajdonait illetőleg; mint említve volt, a légköri csapadékok által táplált tó vize sárgás fehéres, tapintásra sima, sőt síkos, fürdés alkalmával a bőrt különösen az ujjakon megfőzi, megráncosítja. A tó medre helyenként tiszta, homokos, helyenként iszapos. Az iszap erős sziksó tartalmú, míg a homok erős kénhydrogen szagú, egyes helyeken az agyagos réteg, pedig mint a lúgos szappan, egész darabokban kimetszve, színre s hatásra hasonlít ahhoz.
A Gyapáros tó, vagy mint a betegek nevezik »csodató«, a föntiek után következő betegségekben használható s mutat fel sokszor csodás és meglepő hatást:
- a görvénykór (scrophulosis) különféle alakjainál, - a nyirokmirigyek, ízületek daganatainál, a görvélykóros fekélyeknél;
- a bujakór megrögzött másod- s harmadlagos alakjainál, az alföldi ún. „süly”-nél
- csúzos és köszvényes bántalmaknál;
- idült bőrkötegek különféle alakjainál;
- vérpangások, idült lobtermények és izzadmányoknál;
- az idült szélütések és bénulások azon alakjainál, melyek a gerincagy bántalmaiból veszik eredetöket.
Századforduló
A századforduló változásai: Orosháza község vezetői mintha többet törődnének dr. László „csoda-tavával”. Építkezni kívánnak, a községi mérnöki irodában tervrajzok születnek. A megyei levéltár őrzi ezeket, melyek közül az első 1910. május 20-án készült el és „Gyopárosfürdő tervé”-t, a „czölöpös” kabinsorok műszaki rajzait tartalmazza az előírt négyzetekben, 1:50 méretarányban. A gyopárosi vendéglő tervét 1906-ban készítették el Jávorcsík és Dénes nevű tervezők, 1911-ből való a fürdő bővítési terve (kabinsorok és kádfürdő), 1912-ből a gyopárosi községi szálloda terve, Szél István mérnök munkája, és 1925-ből a víztorony terve, szintén Szél István mérnök rajzai szerint.Ebben az időszakban, az 1920-as évektől kezdődően, Orosháza elöljárósága mind erőteljesebben érdeklődik Gyopáros fürdő iránt. Úgy látszik, hogy amit az előző évszázadban dr. László Elek elkezdett, most nemes hevülettel folytatni igyekeznek. Neves professzoroktól kérnek vegyelemzést a tó vizének összetételéről, véleményt annak gyógyhatásáról és a környék üdülésre, pihenésre alkalmasságáról, hogy megszerezhessék a „gyógyfürdő” jelleget, rangot, mely feltehetően előnyöket is biztosított volna a község számára a fürdő további kiépítésében. Az időszak első nagy vizsgálatát és szakértői véleményét - amely a megyei levéltárban található - 1924. június 18-ra készíti el dr. Rigler Gusztáv egyetemi ny. r. tanár, a közegészségtani intézet igazgatója Szegedről, majd egy év múlva dr. Dalmady Zoltán budapesti egyetemi magántanár ír véleményt a „gyopárosi-sóstó orvosi alkalmazhatóságáról”.
Dr. Rigler Gusztáv 11 oldalas vizsgálati és szakértői véleménye részletesen leírja Gyopárosfürdő földrajzi viszonyait, a vendégek elhelyezésének lehetőségeit, szól a közlekedésről, és nagy teret szentel a tó vizének vizsgálatára, a vegyelemzés értékelésére.
Békésvármegyében, Orosháza (25 000 lakosú) nagyközség határában, - a községtől nyugatra, kicsiny dombsortól körülvett mélyedésben fekszik a 16 kat. hold kiterjedésű „GYOPÁROS TÓ”. Távolsága (légvonalban) a község főterétől 4 km, Orosháza vasúti állomásától pedig 3,2 km.
A tetemesen hosszabb, mint széles tó tengelye észak-déli irányú, és 1200 m hosszú. Legnagyobb szélessége. 200 m. A legtöbb helyen azonban csak 130 m széles, sőt déli (alsó) harmadánál 60 méterre szorul össze a víztükör. Itt egy földtöltés megy át rajta, elosztván a tó vizét egy kisebb náddal teli, déli és egy nagyobb, szintén erősen nádas északi részre. A fürdésre használt északi rész mélységét 1924. május 10-én (közepes tavaszi vízállásnál átlag 150 cm-nek találtam, kivéve a fürdőház előtti kimélyített (2 holdnyi) helyet, ahol a legmélyebb helyen 210 cm mély volt a víz.
Az egész tavat 5-10 méter magas domblánc fogja körül. A keletről határos lejtőn terül jel a fürdő és a villatelep. A többi oldalon a víztükröt gyümölcsösök és szőlőskertek övezik, melyekben több csinos tanyaépület található. A tó északi végétől nyugat felé alig 100 méternyire kezdődik az Orosházához tartozó „GYOPARHALMA” 120 házas telepe, egy kilométernyire, északra pedig elérkezünk az 5 és félezer lakosú Szentetornya nagyközség főutcájára.
A Gyopáros tó vizének és iszapjának gyógyító erejét csúzos és köszvényes bántalmaknál már a múlt évszázad elejétől ismeri és használja az alföld szomszédos községeinek és tanyáinak a népe.
Nyaranta, a nagy munkaidő után számos szekérrel érkeztek a betegek, hogy a tó vizében és annak partja szélén ásott gödrök iszapjában gyógyítsák magukat. A betegeket és hozzátartozóikat befogadó épület akkor még a tó partján nem lévén, ezek részint sátrakban tanyáztak, részint pedig a közeli tanyákon és községekben helyezkedtek el.
A Gyopáros tóban történt feltűnő gyógyulások az orvosok figyelmét is felkeltvén, a múlt század hetvenes éveiben már ők is küldenek ide betegeket, úgy, hogy ezeknek száma évente több százra szökött fel, - és a nép a tavat „CSODATÓNAK” kezdette nevezni...
…Egyrészt ezekből, másrészt számos orvosi tapasztalatból is, kétséget kizáróan kiderülvén a „Gyopáros tó” értékes volta, - az 1900-ik évben Orosháza község képviselő testülete is elérkezettnek látta az időt - a fürdő megteremtésére, annyival inkább, mert magántőkéből és magántelkeken mind több és több épület emelkedett a tóparton, - amelyek jó hasznot hajtottak. - „Gyopáros fürdő” mai épületei 1901-től 1913-ig fokozatosan létesültek a község 13 kat. holdas területén. - Ebből 7 kat. hold villatelkekül értékesítetett, 6 hold pedig befásíttatott. Ez utóbbiban állanak a községi épületek: a vendéglő, a régi földszintes, - az új emeletes szálloda, a tó partján a kádfürdők épülete, a tóban pedig a pilótákra épített vetkező fülkék.
A továbbiakban a szakértői vélemény ismerteti a gyopárosi szállodák szobaszámát, berendezését, az étkezési lehetőségeket, a közlekedést, mely abban az időben - a kisvasút megépítése előtt -, igen nagy probléma volt. Nyáron hétköznaponként hat oda és hat visszainduló vonata volt Gyopárosfürdőnek, míg lovas kocsin 20-25 perc az utazási idő. „Gyalog igen kevesen járnak, mert az út Orosházáról poros és nem árnyékos”. A tó vizének kémiai vizsgálata következik ezután a szakértői véleményben, majd mintegy összefoglalóként a következőket közli dr. Rigler Gusztáv
- „Az orosházi „Gyopáros tó” vize olyan talajvíz, amelyik a környezetből a tó medencéjébe, mint legmélyebb helyre szivárog, és útjában a kimutatott sókkal, főként natriumkarbonattal (sziksó) és kaliumkarbonattal megterhelődik.
- A tó medencéjébe szivárgott víz kémiai összetétele azonban a tó északi részében, különösen pedig a fürdésre használt helyen, - igen nagy fokban megváltozik. A megváltozást egyrészt a csapadékok, másrészt és főként a keleti parton 1908-ban fúrt, artézi kút bőséges vizének (129.600 liter) állandóan és a fürdő közelében a tóba ömlése okozza.
- A „Gyopáros tó” értékes ásványos alkotó részeit főleg a nyugati oldalról beléje áramló talajvíztől kapja.
- A „Gyopáros tó” északi részének és ebben a szabad fürdő tükrének eredeti vize azonban nemcsak kétszeresére van felhígítva az artézi kút vizétől, hanem be van szennyezve és meg van fertőzve a kabinok árnyékszékei pöcegödrének, és a fürdő melletti szigetre épített ólak ürülékétől, valamint a kádakból beléje folyó szennyes víztől is.
- Másrészt a víz szennyeződését növényi szerves anyagokkal és ezek bomlástermékeivel állandóan szaporítja és fenntartja több évtizeddel előtt betelepített nád, - melynek (télen) elhaló részeiből a lúgos víz igen sok szerves anyagot von ki, mely aztán a melegebb idők beálltával szintén bomlásnak indul.
- Mindezek alapján az orosházi „Gyopáros tó” fürdőjének vizét mai állapotában gyógyvíznek minősíteni nem lehet.
- Viszont egészen bizonyos, hogy ha a víz szennyezésének és felhígulásának okai elháríttatnak, (ami az idemellékelt javaslatok szerint nem csak könnyen, de gyorsan és olcsón is keresztülvihető) - „Gyopáros tó” vizének értékes és nagy gyógyító erejű ásványos·vízzé való minősítésének - újabb vizsgálat alapján - semmi sem állana útjában.
Budapest, 1928. március 10."
„A fürdőtelepen gyógyszertár, posta, telefon, villanyvilágítás, teniszpálya. cukrászda, férfi és női szakképzett massirozó van alkalmazásban. A fürdő szezon alatt Orosháza községből félóránként az AEGV vonat közlekedik. Öt szálloda és vendéglő, húsz darab magánvilla, összesen 280 szoba áll a fürdővendégek rendelkezésére. Negyven darab meleg fürdő kád s kilencven vetkőző kabin áll rendelkezésre. A fürdőt több ezren keresték fel, részben helybeli, részben vidéki vendégek, legnagyobbrészt üdülés céljából, de megfordultak sokan, akik gyógyulás végett tartózkodtak Gyopárosfürdőn. Gyopárosfürdő területén megszállt és bejelentett idegen fürdő vendégek összesen 749 egyén, 8685 napig. A fürdő használata a következőképp oszlott meg: cementkádfürdő igénybe lett véve 4722 esetben, bádogkád 10 417 esetben, szabad hidegfürdő 7181 esetben. A fürdő szezon május hó 15-től szeptember 20-ig tartott.”
„Előrebocsátom, hogy Gyopárosfürdő tetszik, szép, kellemes ott a hangulat, jó a fürdő, fejlődik is, hiszen az emeletes és földszintes kabinépület, a néhány éve épült medence, a köznyelvben kedélyesen, néplavórnak említett strandolási objektum vonzó, és érdekes. Az sem újság előttem, hogy 1957-ben, amikor elkészült, majdnem százezer forintot emelt ki a város kasszájából, és ügyes megoldás volt, amikor a tó egy kis részét betonnal körülágyazták, hogy mélyvizű uszoda is legyen.
Az igaz, hogy Gyopárosfürdő tetszik, szép és jó ott a hangulat, fejlődik a fürdő is - de! hol tarthatna már, ha csak egy kicsit is többet törődnének vele, ha csak egy kicsit is jobban észrevennék, milyen hatalmas lehetőségeket (hogy a várható külföldi idegenforgalomról ne is beszéljünk) rejt magában ez a fürdőhely.
Úgy vélem, 95 esztendő, de még inkább az utolsó húsz esztendő mérlegében a 20x15 méteres medencén, az emeletes és fogasos öltözőn, valamint a tóból elkerített uszodán kívül más alig szerepel. Ez - sajnos - sokkal kevesebb annál, mint amire Orosháza képes lett volna ennyi idő alatt, nem véletlen tehát, hogy Gyopárosfürdő országos (a külföldit nem is említve) híre gyér, sokkal gyérebb és esetlegesebb, mint lehetne. A park (a kisvasúti állomást kivéve) szemetesebb, elhanyagoltabb, mint bármikor.
A
két tavat összekötő karcsú mívű vashíd élő példája a lassú, de biztos pusztulásnak,
pedig felső ívén valamikor villanyfény égett és virágtartóiban virágok pompáztak.
Ma megrogyottan, szürkén ácsorog. A park Rákóczitelep felé eső részén a tó már
tavaly is kilépett medréből, és teljesen elpocsolyásította a parti „sétány”
hosszú darabját. Idén nyáron is ilyen volt, gátemeléssel, a tavat körülölelő
sétány megóvásával ezek szerint senki sem törődött. Kilencvenöt éves ez a szép fürdőhely, és aggódni kell a sorsáért: milyen lesz a centenáriuma? Még mindig állítom: kincs ez a tó, és sokkal több gondot érdemelne; bőven fizetné vissza. Bizonyára készülnek már tervek is (többről hallottam az elmúlt évtizedben) azért, hogy Gyopárosfürdő századik születésnapjára túlszárnyalja eddigi fényét, hírét.”
Nagy építkezések, formálódások kezdődtek Gyopárosfürdőn, és most, centenáriumán, még a kezdetnél tartanak.
Négy éve készült el Gyopárosfürdő fejlesztésének terve. Ez a terv Orosháza városrendezési elgondolásait is figyelembe vette, és mintegy kiegészítője annak. Az idegenforgalom növelése a célunk, és természetesen az is, hogy a város lakói szabadidejüket kellemesen, kulturáltan tölthessék el Gyopárosfürdőn.
A
fejlesztési tervből eddig megvalósult: a 200 személyt befogadó hetes-tábor az
általános iskolások részére, ehhez bekötőút is épült 1968-ban, mintegy 300 ezer
forintos költséggel. A tábor mellett kezd kialakulni a város üzemeinek campingtábora,
az olajbányászok eddig 4 lengyel gyártmányú faházat állítottak itt fel. Elkészült
a tó túlsó, a várostól távolabb eső partjának közvilágítása. Ugyancsak 1968-ban
adták át rendeltetésének a gépjavító állomás 12 személyes hétvégi víkendházát,
építik az olajbányászok, az üveggyáriak és a BOV nyaralóját. A fürdő területét
füvesítettük, ez különben is régi adósság volt. Nagy beruházás az új 24 kádas
kádfürdő (2 millió 200 ezer forint) és a második melegvizes-medence (360 ezer
forint). 1969-ben bevezették a fürdőbe a szentetornyai út mellett a Petőfi termelőszövetkezet területén fúrt termálkút vizét. A víz 96 Celsius fokos, és a kút vízhozama 3200 liter percenként. A kitűnő termálvizet a medencék vizéhez keverik. A második melegvizes medence mellett megkezdték a harmadik építését, és amennyiben az Egészségügyi Minisztérium üdülőteleppé nyilvánítja Gyopárosfürdőt, reményünk van arra, hogy 1975-ben nagyobb összeget kapunk a rheumatikus kezeléshez szükséges beruházásokra.
A fürdő történetének egyik legjelentősebb beruházása az a 120 személyes, étteremmel ellátott mikrohotel lesz, melynek építése 1970-ben kezdődött a mostani „községi vendéglő” mögött.
A centenárium az új évszázad határköve. Innen pillantottunk vissza az eltelt száz esztendőre, és vázoltuk fel Gyopárosfürdő eddigi történetét.
SASS ERVIN (Gyopárosfürdő 1869-1969)