Orosháza
települése legnagyobbrészt még ma is a régi faluóriás típusát mutatja.
(Régen a „legnagyobb falu” jelzőjével dicsekedhetett).
Orosháza nevével első ízben, egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk,
bár a környék már a tatárjárást megelőző időkben is lakott volt.
Orosháza a középkorban, a tőle dél-keletre fekvő Kaszaperrel együtt
(utóbbi
akkor város) Zaránd megyéhez tartozott. - A mai települést 1744-ben
30 Tolna megyei, földesúri önkény elől menekülő árendás család alapította.
- 1848-ban itt már földet követelt a nép. A parasztfelkelő
Oláh Istvánt
ki is végezték. 1868-ban Táncsics Mihály országgyűlési képviselője
volt. 1889-ben Ginter István, a "Munkás Heti Krónika" terjesztőjének
a neve jelentős. A 90-es években a szolgabírói hivatalt ostromolta meg
népe. 1891 május 1 munkásünnepén a Népegylet épületére kitűzték a parasztság
fehér színű, piros-fehér-zöld szegélyű zászlóját. A tüntetést csendőrsortűz
fojtotta vérbe.
Szerepe, jelentősége az ország gazdasági életében nem volt kicsiny
a múltban sem. Ez a jelentőség azonban szinte kizárólag a vidék egyoldalúan
agrárjellegével függött össze. A nyugati magas: löszfelszín jó mezőségi
talaján a búza- és kukoricatermelés szerepel döntő súllyal. Mellette azonban
a települést környező homokos halomvidéken szorgalmas népe a kertgazdálkodás
alapjait is megvetette.
Gyors fejlődése ellenére ma is őrzi a hajdani kisvárosok előnyeit:
a tiszta levegőt, a hangulatos parkosított, a virágos utcákat, a nyugodt
életritmust. A város történetével szemléletesen ismerteti meg az ide látogatókat
a Szántó Kovács János Múzeumban a „Nyolc nemzedék élete” című állandó
kiállítás, amely a városalapító ősöktől napjainkig tekinti át a település
életének mindennapjait.
Fennmaradt néhány parasztbarokk és népi építészeti stílusban épült
„napsugaras”
faormú ház is.
A város központjában áll a műemlék evangélikus templom, mely 1777-1830
között épült későbarokk stílusban (Orgonadísze Dunaiszki Lőrinctől,
1832-ből).
A templom oltára előtt őrzik az első telepesek által Zombáról
magukkal hozott harangot. A Szabadság téren Horvay János 1904-ben
felavatott Kossuth szobra látható. Az I. világháború áldozatainak
állít emléket Pásztor János: „Hősök szobra” című ötalakos
emlékműve. A Könd utca 1. szám alatt található az ország egyetlen Kútmúzeuma.
A Thék Endre utcában, emléktábla jelöli a házat, ahol Kossuth Lajos 1849-ben
megszállt. Thék Endre, a város és a róla elnevezett utca szülötte,
a magyar műbútorgyártás megalapozója.
A
megye akkor legmodernebb gimnáziumát Orosházán építették fel 1950-es években.
A kulturális nevezetességek közül kiemelkedő a millecentenárium évében
felavatott Városi Képtár, amelynek állandó kiállításain az orosházi
származású Boldizsár István, Pap Gyula és Csáki-Maronyák József
festőművészek és a világhírű orosházi szociofotós Müller Miklós
alkotásaiban gyönyörködhetnek a látogatók.
A várost övező sziki legelőkön természetes életkörülmények között él
az ősi magyar rackanyáj és a védett szürkemarha gulya.
A közeli nagytatársánci ősgyep igazi természeti ritkaság. A városkörnyéki
tanyák ma romantikus szálláshelyek, lovaglási és vadászati lehetőségekkel.
Évente visszatérő látványos szabadtéri rendezvény a Szent István-napi
vígasság Gyopárosfürdőn és a nyaranta megrendezett Nemzetközi Lovasbajnokság.
Néhány adat a településről
Általános adatok
Terület: 20 224 ha
Belterület: 2 318 ha
Népesség: 32 631 fő
Munkaképes népesség aránya: 60 %
Munkanélküliek aránya: 10 %
Lakások száma: 13 784 db
Önkormányzati tulajdonú ingatlanok aránya: 10 %
Közmű, infrastruktúra
Villamos hálózatba kapcsolt lakások aránya: 99 %
Vízvezeték hálózatba kapcsolt lakások aránya: 80 %
Csatorna hálózatba kapcsolt lakások aránya: 34 %
Gázhálózatba kapcsolt lakások aránya: 80 %
Távfűtésbe kapcsolt lakások aránya: 10 %
Melegvíz hálózatba kapcsolt lakások aránya: 1 %
Szilárd burkolatú utak aránya: 60 %
Telefonhálozatba kapcsolt lakások aránya: 50 %
Turizmus
Szálláshelyek száma: 25 db
Bejelentett magánszállások száma: 100 db
Vendéglátóipari egységek száma: 321 db
Egészségügy
Korházak száma: 1 db
Orvosi rendelők száma: 10 db
Szociális intézmények száma: 3 db
Gyógyszertárak száma: 7 db
Gazdaság
Benzinkutak száma: 5 db
Posták száma: 3 db
Bank(fiókok)ok száma: 6 db
ATM-ek száma: 5 db
Vissza
a menübe | Vissza a lep elejére
http://www.oroshaza.hu/
http://www.bekes.hungary.net/alfold/oros1.htm