A gyopárosi gyógyvíz krónikája

Gyógyvíz: olyan víz, amelynek jelentékeny só, ill. gáztartalma van, esetleg ritkábban előforduló vegyületeket tartalmaz, jellemzője, hogy 1000 milligramm/liter vagy ennél több oldott gyógyító vegyi anyag található benne.
A gyopárosi tavat a nép „csodatónak” nevezte el – gyógyhatását a XIX. század első felében a kenderáztató munkások, lóúsztató parasztok fedezték fel.
Dr. László Elek Orosháza első tudós orvosa kinevezésének évében felfigyelt a népi tapasztalatra. 1869-ben kérte a község közgyűlését engedélyezze a „csodató” tudományos vizsgálatát. 1870-ben, 1885-ben Kiss Ferenc szeghalmi gyógyszerész vegyelemezte a tó vizét, megállapítotte, hogy erősen égvényes (lúgos), szik sós víz. „A tavat nem táplálja forrás. (1869-ben az aszály miatt a tó kiszáradt)” Az elöljáróság Dr. László Elek kezdeményezésére felkérte Dr. Lengyel Béla egyetemi tanárt az OVI (Országos Vegyelemző Intézet) vezetőjét véleményezze a tó gyógyító hatását: „Az 1886-ban Kelt vélemény szerint a tó vize kevés vasat, erősen égvényes kalcium és magnézium-karbonátot tartalmaz. Alkalmas több féle betegség, de főleg a mozgásszervi betegek gyógykezelésére. Gyopáros vizében olyan hatásos gyógyerőt tartalmazó részek vannak a szenvedő emberiség részére, hogy hasznosításának elmulasztását méltán vétkes gondatlanságnak tekinthetnénk”.
(Dr. László Elek: „Orosháza közegészségi viszonyai 1869-1896.)
A fürdő fejlődése 1939-ben megtorpant, az 1941-es évi árvíz a létesítményekben jelentős kárt okozott, a II. Világháború befejezte a rombolást. A II. Világégés pusztítását Dr. Kovács Pál főorvos írta le néhány év múlva „Gyopárosi tapasztalatok” című cikkében: „a két tavat összekötő karcsú híd megroggyantan szürkén búslakodik, a tavakat belepte a nád, a sétány pocsolyás, az ősparkból több fát kivágtak, sok a gaz, a szemét, súlyos beteg az Alföld Gyöngyszeme.”
A fürdő 100. Születésnapjára feltámadt, megkezdte negyedik virágzását. „Orosháza gyöngyszeme Gyopáros; tavaival, tóparti klímájával, sok napfényes óraszámával, két mélyfúrású termálkútjával megfelelő fejlesztés után gyógyüdülővé válhat.”
(Dr. Kovács Pál – Gyopárosfürdő 1869-1969.)
A tavak földtani adottság miatt kitisztítva (írásos adatok szerint a tavak rehabilitációjára 2000-ig ötször került sor). Egyensúlyi állapotba 1093 mg/liter ásványi sót tartalmaz a tó vize 84%-ban. Alkalihidrokarbonát, a többi részei, magnézium, kalcium, klór, kovasav, jód, vas, konyhasó, ammónia és különböző száraz elemek, a geológiai összefüggések miatt a termálkutak vize hasonló vegyi összetételű (száraz elemeket nem tartalmaz) alkalikus gyógyvíz.

Gyopáros termálkútjai:

T1: 1950-es évek elején fúrták, talpmélység (TPM 510 méter, 41 oC-os, 900 liter/perc, 1269 mg/liter alkalikus sót tartalmaz ) 1954-ben vegyelemezte az OKI (Országos Közegészségügyi Intézet).

Petőfi TSZ kútja – 1968. TPM 1700 méter, 96 oC-os, 3000 liter/perc, 3570 mg/ liter ásványi sót tartalmaz (Országos Ásványvíz Kataszterbe nyilvántartott hévíz).

T2: 1969-ben készült el. TPM 900 méter, 50 oC-os, 300 liter/perc, 1505 mg/liter ásványi sót tartalmaz, vegyelemezte az OKI 1974. 1975-ben a T1 és a T2 kút vizét OGYFI (Országos Gyógyfürdő Igazgatóság ) gyógyvízzé nyilvánította.

Hatalmas lendülettel kezdődött a fürdő fejlesztése. 1973-ban országos tervpályázaton 54 komplex fejlesztési terv készült el. Két évig Gyopáros viselte a gyógyfürdő nevet. 1975 végén nyilvánvalóvá vált, hogy a város magára maradt. Indoklás: Orosháza ipart kapott, a megyébe egy fürdővárost kell fejleszteni. A magas állami bürokrácia megakadályozta a Petőfi- kút átvételét, a csodálatos gyógyvíz 30 évig a Kerek tóba folyt el.
Az 1990-es évek végén fúrt T3-as kút talpmélysége 670 méter. Hőfoka 47 oC, 1200 liter/ perc, 1421 mg/liter ásványi sót tartalmaz. Gyógyvízzé nyilvánítása újra lehetőséget nyitott Gyopáros gyógyüdülővé fejlesztésére. Most is aktuális, amit 1969-ben Sass Ervin írt. ,,Gyopárosfürdő kisebb pátriánk történelmének része, mely küzdelmeivel, sikereivel és kudarcaival jellemzi Orosházát.”
(Dr. Tóth Géza nyugd. városi főorvos Orosházi Élet V. évfolyam 6. szám)
Vissza a cikkekhez | Lap eleje