2.    Turizmus a Dél-alföldön

2.1.  A dél-alföldi régió bemutatása

A dél-alföldi régió gyógy- és termálfürdői
(Dél-alföldi régió turisztikai kézikönyve 139.o.)

A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék alkotta dél-alföldi régió Magyarország legnagyobb kiterjedésű régiója, az ország egyötödét adja. Délen és délkeleten Jugoszláviával és Romániával határos, nyugaton természetes határa a Duna és észak felé az Alföld többi része. Az Alföld legváltozatosabb felszínű és természeti adottságú régiója, tengelye a Tisza. Természeti adottságai is kedveztek a sokoldalú, s több egyedi magyar terméket is előállító mezőgazdaságnak (kalocsai és szegedi paprika, makói hagyma, kecskeméti barackpálinka, bánkúti búza). Két nemzeti parkjának (Kiskunsági, Körös-Maros) természeti és környezeti értékei a regionális fejlesztés fenntarthatóságát is megalapozzák. Ez az alföldi régió is gazdag hévizekben. A régió sajátos környezeti problémái a felszíni vizekben importált és a szennyvíztisztítás alacsony szintje miatt bekövetkezett erősen szennyezett talajvíz, valamint a Duna-Tisza közi Homokhátságon a talajvízszint csökkenése miatt beálló sivatagosodás.

A dél-alföldi régió, a Balkán ill. dél kelet Európa kapuja, euroregionális jelentősége vitathatatlan, határ- és tranzitforgalma kiemelkedő.

A térség idegenforgalma élénkülőben van, nemzeti parkjai és természetvédelmi területei, folyópartjai valamint gyógyforrásai az öko- és gyógyturizmus lehetőségeit hordozzák magukban. Kiemelkedő jelentőségű és új funkciókkal gyarapszik (tanyai, lovas, zöld-, gasztronómiai turizmus) a régió tanyarendszere. A térség közlekedés-földrajzi helyzete egyelőre nem kedvez a külföldi vendégek fogadásának.

Egy terület idegenforgalmi értékét elsősorban a meglévő adottságok határozzák meg. A Dél-Alföld esetében először a természeti értékeket kell kiemelni. A termál- és gyógyvizek (Gyula, Orosháza, Szeged, Szentes, Makó, Dávod, Kecskemét, Kiskunmajsa, Tiszakécske), a folyók (Duna, Tisza, Körös, Maros), holtágak, tavak vízi adottságai, a védett természeti értékek, a növények, a nagyvadak, a napsütéses órák magas száma, a fejlett homoki szőlő- és gyümölcskultúra speciális lehetőségeket kínálnak. A pontszerűen előforduló jelentősebb turisztikai célpontok (Gyula, Csongrád, Ópusztaszer, Szeged, Baja, Hajós, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunhalas) esetében a művi adottságok egyházi és világi emlékei, valamint az azokra sokszor ráépülő rendezvények (kongresszusi turizmus, kulturális rendezvények, néprajzi adottságok, sportesemények), programok bírnak kiemelt jelentőséggel.

A Dél-Alföld földrajzi fekvésénél fogva nem tartozik egyetlen országosan kiemelt üdülőkörzethez sem. A régió településeiben a vonzerő-adottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem képvisel, ezért a versenyképes kínálat kialakításához az egyes adottság-elemek összekapcsolásával idegenforgalmi „csomag” összeállítása szükséges.

A régió Magyarország területének közel egyötödét foglalja el, s itt él az ország népességének 13%-a. A turizmusban ennél jóval szerényebb a szerepe, amit földrajzi fekvése, adottságai lehetőségei lényegesen befolyásolnak. A kereskedelmi szállásférőhelyek és a vendégek számának 8-8 %-át, az összes vendégéjszakák 6,7 %-át regisztrálták a régió három megyéjében lévő kereskedelmi szálláshelyeken 1997-ben. A belföldi vendégek és vendégéjszakák száma az országos érték mintegy 12 %-át teszi ki, azaz ez közelíti meg legjobban a régió népességi arányát. Az átlagos tartózkodási idő több mint fél nappal (a külföldiek esetében több mint egy nappal) marad el az országos átlagtól, ami a régió idegenforgalmának tranzit, látogató jellegére utal. Mindezek azt mutatják, hogy vannak még kihasználatlan lehetőségek a Dél-Alföldön.

A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák száma, szobaszáma, férőhelyeinek száma és az összes kereskedelmi szállásférőhely száma a dél-alföldi régióban a legalacsonyabb, csakúgy, mint az egyéb szállásférőhelyek összes száma. A vendégforgalomban a dél-alföldi régió átlagosan a hatodik helyen található az észak-alföldi előtt, a külföldi vendégek esetében pedig csak Észak-Magyarországot múlja felől. Az összes vendégéjszakák számában a legutolsó helyre került, a külföldiek által eltöltött összes vendégéjszakák esetében pedig szintén csak Észak-Magyarországot előzi meg. A dél-alföldi régióban 1990 óta az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett a férőhelyek és a vendégéjszakák száma, valamint az átlagos tartózkodási idő, viszont jelentősen, 20-30 %-kal elmaradt az országos átlagtól a külföldi vendégek és vendégéjszakáik száma.

A térség úthálózata nem kielégítő, az országos átlagtól mind hosszát, mind műszaki paramétereit tekintve elmarad. Az M5-ös autópálya ugyan összességében lehetővé teszi a régió egy részéből a főváros gyors megközelítésétét, beköti a térséget az úgynevezett páneurópai közlekedési folyosó rendszerébe, ugyanakkor jelenlegi kiépítettsége nem tudja kellőképpen elősegíteni Békés és Csongrád megye fejlődését. Békés megye az ország egyetlen olyan megyéje, amelyen keresztül nem vezet egy számjegyű főút. A vasútvonalak hossza évek óta csökken és a vasúti pályák állapota sem megfelelő.

2.2.  A dél-alföldi régió turisztikai SWOT- analízise

A.) Erősségek

• Kimagaslóak a régió gyógyhatású termálvízi adottságai. melyre hazai és nemzetközi hírű gyógyfürdők épültek ki
• A régió - turisztikai szempontból - érdekes és vonzó természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik
• Az országos átlagtól itt magasabb a napsütéses órák száma és ez a terület az ország folyóvizekben leggazdagabb régiója.
• A régió kulturális értékei kimagaslóak (az épített környezet, kulturális örökség, kulturális rendezvények és programok)
• Szegeden (de részben a régió más városaiban is) kiépült a konferenciaturizmus alap infrastruktúrája
• A régió egészére jellemző a tanyás településszerkezet (ez jó alapot biztosít a falusi-tanyai turizmus fejlesztésének)
• A régió gazdag nemzetiségi tradíciókkal rendelkezik (román szlovák, szerb, horvát, székely)

B.) Gyengeségek

• Többnyire nem megfelelő a turisztikai infrastruktúrák színvonala és kihasználtsága
• A Budapesttől és Nyugat-Európától (a nyugati határoktól) való nagy távolság
• A települések alapinfrastruktúrájának hiányos kiépítettsége
• A regionális programcsomagok hiánya
• A turisztikai marketingkommunikáció hiányosságai
• A turisztikai vállalkozások indításához fejlesztési beruházásaik megvalósításához kevés vállalkozói tőke áll rendelkezésre

C.) Lehetőségek

• Az interregionális együttműködés növekedése (a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió)
• A növekvő Európai Uniós források a területfejlesztésben, vidékfejlesztésben és a turizmusban (PHARE, SAPARD)
• Növekvő nemzetközi és hazai érdeklődés a gyógyturizmus és az ún. wellness és fitness turizmus iránt
• A turizmus marketingkommunikációs eszközeinek és módszereinek a nemzetközi szintű bővülése (pl.: Internet, RCI nemzetközi klubhálózat)
• A regionális szerveződéssel - mind tartalmában, mind minőségében - növekszik a régió turisztikai programkínálata

D.) Veszélyek

• A Balkáni térség problémáinak eszkalálódása
• A régióbelinél olcsóbb árfekvésű külföldi, elsősorban román turisztikai célpiacok vonzó hatásának fokozódása
• A közbiztonsági helyzet esetleges romlása a régióban
• Az EU-ba való belépést követően a Schengeni határok tartós megmaradásával körülményesebbé válhat a határátkelés, ami károsan befolyásolhatja a környező országokból való beutazást
• A folyók régióhatárokon túlról érkező szennyezettségének esetleges további fokozódása

2.3.  Orosházi kistérség bemutatása

Az ország délkeleti részén, a román határ közelében elterülő kisrégiót tíz önkormányzat közigazgatási területe alkotja. Hatvanötezer ember mindennapi életének, örömeinek és gondjainak helyszíne ez a békés, szelíd, jellegzetesen síkvidéki táj. Történelme és kultúrája egyaránt közös e településeknek: tatár- és török dúlta, háborúk pusztították, s a folytonos újrakezdésben összeolvadva alkot ma egységet az itt élő magyarok, szlovákok, románok, cigányok, szerbek és németek népi kultúrája. A kistérség korábban is számos országosan is ismert személyiséget adott az országnak, vagy neves művész, politikus életének hosszabb idejét töltötte itt (Eötvös József, Bartók Béla, id. és ifj. Jankó János, Domanovszky Endre, Mendöl Tibor).

A közös múltra megalapozott közös jövő reményében alakult meg az Orosházi Térségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása, mely Békéssámson, Csanádapáca, Csorvás, Gádoros, Gerendás, Kardoskút, Nagyszénás, Pusztaföldvár községek, Tótkomlós és Orosháza városok érdekszövetsége. A szövetség célja az együttműködésből származó, összehangolt tervezés nyújtotta előnyök kihasználása, a kistérség gazdasági-társadalmi helyzetéből adódó sajátos problémák megoldása.

Értékes adottságunk az ősi szépségében megőrzött természet, a gazdag állatvilág és a számos növényritkaság. A falusi, a lovas és a termálturizmus területén eredményes fellendülést lehetne elérni a térség adottságainak kiaknázásával. A kistérség idegenforgalmi fellendülésének kezdetét jelenti az "Alföld Gyöngye" néven közismert fürdőhely, Gyopárosfürdő közelmúltban végrehajtott idegenforgalmi fejlesztése.

Békés megye felzárkóztatásának, fejlődésének egyik, s talán legfontosabb záloga a közúthálózat fejlesztése. Ehhez először is hozzá kell kapcsolni Békés megyét az ország közúti vérkeringéséhez, ami az új tiszaugi híd felépítésével hamarosan megtörténik. Elkészült a megye hosszú távú közúthálózat fejlesztési terve, amiben a legfontosabb feladatként a 44-es számú főút fejlesztését, gyorsforgalmivá alakítását jelölték meg. Ugyanakkor az M5-ös autópálya kiskunfélegyházi végállomását Orosházával összekötő Szentesi út fejlesztése is kitűzött cél.