5. Kommunikációs feladatok Gyopárosfürdőn |
|
A dél-alföldi régió és Gyopáros gyengeségei között (SWOT-analízis) szerepel a megfelelő marketingtevékenység és marketing kommunikáció hiánya. Ez országosan is jellemzi a gyógyfürdőket. A Széchenyi Terv is úgy fogalmaz, hogy „a gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram a termék és szolgáltatásfejlesztés, a szabályozás, a marketing, valamint a humánerőforrás fejlesztés összhangjára épül.” Gyopárosfürdővel kapcsolatban az a meglátásom, hogy a műszaki fejlesztésekkel párhuzamosan a korszerű vezetés és értékesítés területén nem tették meg a szükséges lépéseket. Ahogyan a SWOT-analízis is mutatja az alkalmazottak rossz beidegződései és hozzáállásai, a megfelelő szakmai vezetés hiánya jellemzi a fürdőt. Nincs meg az a szakmai apparátus, aki a fürdő marketing és PR feladatait irányítaná. Igaz, ezek eddig sem voltak meg a fürdőben, nem volt sem marketing, sem PR igazgató, mégis működött a fürdő. De ez a korszak lezárult. Gyopárossal kapcsolatban megfogalmazódtak olyan célkitűzések, hogy legyen ismét az „Alföld Gyöngye”, nemzetközi hírű fürdőhely, a kistérség idegenforgalmi központja. Az elmúlt években véghezvitt beruházások alapján erre meg is van az esély. De a gyönyörű épületek és az újjávarázsolt strandterület nem biztos, hogy elegendőek a cél eléréséhez. A fürdőnek jól kell működnie. A jó működésnek pedig elengedhetetlen feltétele a jó marketing tevékenység, a megfelelő kommunikáció, melyek hiánya veszélyeztetheti a fürdő problémamentes működését. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához azonban szakemberekre van szükség. A kommunikációs feladatok megfogalmazása Gyopárosfürdőn egyelőre nyitott kérdés, melyek feltárása motivált engem dolgozatkészítésem során. Gyopárosfürdőn elsősorban szolgáltatásokat kell eladnunk. A szolgáltatások esetében más kommunikációs alapelvet kell követnünk, mint a termékek esetében. A szolgáltatások kommunikációjának vizsgálata után azokat a marketingkommunikációs eszközöket gyűjtöttem össze, amelyek segítségével fokozni lehet az idelátogatók és a szolgáltatásokat igénybe vevő számát. Ezután megpróbáltam megfogalmazni, hogy milyen „belső” és „külső” PR feladatokat kell szem előtt tartani a megfelelő működéshez. A megfelelő arculat kialakítása és ennek ápolása szintén elengedhetetlen PR feladat. A 2001 nyarától működő Tourinform irodának kiemelkedő szerep jut a kommunikáció területén. A Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programjának egyik célja a régiók turisztikai együttműködése. Ehhez is szükséges a kommunikáció, a kapcsolattartás különböző szervezetekkel. Azt, hogy Gyopáros milyen turisztikai szervezetek tagja, az utolsó fejezet mutatja be. 5.1. A szolgáltatások kommunikációja„A szolgáltatások nem fizikai természete okozza a legtöbb marketingproblémát mindenekelőtt azzal, hogy a szolgáltatások esetében nincs áruminta. Márpedig a vevő a vásárlási döntés előtt fontosnak tartja a termék legalább részleges megismerését, ehhez pedig valamilyen fizikai kapcsolatba kell kerülnie vele. A fizikai termékeket az üzletben kézbe veheti, esetleg kipróbálhatja, szerezhet előzetes tapasztalatokat a szomszédnál, összehasonlíthatja más, már ismert termékekkel. Ez a szolgáltatások esetében lehetetlen, azt át kell élnie, azaz meg kell vásárolnia előzetes összehasonlítási lehetőség nélkül. A marketingkommunikációra hárul tehát a feladat, hogy a vevő számára megkönnyítse a szolgáltatás összetevőinek megismerését és az értékelést. A szolgáltatások marketingkommunikációjának alapproblémája, hogy nem fizikai jellege miatt maga a szolgáltatás nem ábrázolható. A hatékony szolgáltatásreklám az ún. image- és szimpátiareklám, amely felkészíti a vevőt a szolgáltatás igénybevételére és meggyőzi annak különleges előnyeiről. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a szolgáltatások "termékimage-e" nem alakul ki, a cégimage viszont rendkívül fontos tényező a vásárlási döntésnél, továbbá, hogy a szolgáltatások esetében a vállalati arculat elsődleges működési szférája a környezet. Az első megítélés alapja az a pillanat, amikor a leendő kliens szétnéz a tett helyszínén. A szolgáltatás kommunikációja (Nemzetközi marketing tankönyv 544. o.) A szolgáltatások marketingkommunikációja a klasszikus kommunikációs csatornákon túl olyan fontos "üzenetközvetítőkkel" bővül ki, mint a tárgyi elemek (környezet) és az igénybevevőkkel közvetlen kapcsolatban álló szolgáltató személyzet (contact personnel). A rendelkezésre álló kommunikációs eszközök számbavételénél célszerű megkülönböztetni az üzenet befogadóját (belső vagy külső kommunikáció), illetve az üzenethordozó jellegét (fizikai, azaz médiakommunikáció vagy interperszonális kommunikáció). A belső kommunikáció azokra irányul, akik a szolgáltatási folyamat aktuális résztvevői (a helyszínen tartózkodó kliens, a contact personnel, a háttérszemélyzet), a külső pedig olyan kommunikációs célcsoportra, melynek befolyásolása és tájékoztatása a szolgáltató céljai szempontjából fontos.” (Nemzetközi marketing 542-544.o) A szolgáltatáskommunikáció eszközeiBelső kommunikáció eseténa.) Médiakommunikáció
b.) Interperszonális kommunikáció
a.) Médiakommunikáció
b.) Interperszonális kommunikáció
5.2. Marketingkommunikációs eszközökA kommunikáció azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyekkel a terméket vagy szolgáltatást a piacon ismertté tesszük. Az idegenforgalmi termékek és szolgáltatások hasonlósága és felcserélhetősége miatt a kommunikáción keresztül lehetővé válik az egységtermékek egyedivé válása. E folyamat három összetevője az eladásösztönzés (Sales Promotion), a reklám és a kapcsolatszervezés (Public Relations). A marketingeszközök optimális kombinációja a marketing mix. 5.2.1. EladásösztönzésAz eladásösztönzés az eladott áru mennyiségére való erős hatása miatt a marketing egyik fontos eszköze. Irányulhat a fogyasztók és az értékesítők felé. Az eladásösztönzési intézkedések nagy része az értékesítő szervezetek felé irányul. Az utazási iroda igazgatója felé azért, hogy az utazásszervező ajánlatait az utazási programba felvegyék és megfelelően kínálják, a munkatársainak pedig azért, hogy ezt a szolgáltatást ajánlják és az eladáskor előnyben részesítsék. Gyopárosfürdő is szerepelt már az eddigiekben is több utazási iroda prospektusában. A hazai utazási irodákkal való kapcsolattartás mellett külföldi partnerekkel, turisztikai egyesületekkel, iskolákkal, nyugdíjas szervezetekkel történő kapcsolatfelvétel a kitűzött célok között szerepel. Eladásösztönző intézkedések e szervezetek felé:
Mivel a szolgáltatások nem kézzel fogható dolgok, sok esetben a vevő még elképzelni is nehezen tudja, hogy egy-egy szolgáltatás mit takar. Itt a fürdő esetében ráadásul az intim szférát érintő szolgáltatásokról van szó, amitől gyakran tartanak az emberek. Ahhoz, hogy bátran igénybe vegyék ezeket motiválni kell őket. Eladásösztönzés a fogyasztók felé:
5.2.2. ReklámA reklámot a marketing leglátványosabb eszközének tartják. A reklámnak a marketingmixen belüli feladata a piacon tett értékesítéspolitikai intézkedések támogatása, mégpedig megjelenítési eszközeivel és a kommunikációs csatornákon keresztül. A reklám bizonyos személyek csoportját informálja egy vállalat tulajdonságairól vagy különleges szolgáltatásairól, termékeiről. A legfontosabb reklámeszközök: prospektus, plakát, hirdetés, tévéreklám, rádióreklám, reklámfilm, szórólap, reklámlevél, kirakat, kiállítás. 5.2.2.1. ProspektusA prospektust a fogyasztók átlagon felül kedvelik. Az idegenforgalmi prospektusnak reklámszerepén kívül egy másik fontos szerepet is el kell látnia: a turisztikai termék sajátossága a szubjektív képzelet és élményelvárás fontossága. Az üdülés létrejöttéig a prospektus helyettesíti az elvárt szolgáltatást. Gyopárosfürdő néhány utazási iroda országos szintű prospektusában megtalálható. Városi szinten is jelent meg a közelmúltban egy helyi utazási iroda szerkesztésében egy kiadvány Orosházáról és környékéről. Magának a fürdőnek van saját prospektusa, melyben a fürdőben igénybe vehető szolgáltatások szerepelnek. A prospektusokat, szórólapokat, kiadványokat közintézményekbe, iskolákba, nyugdíjas szervezetekhez, vállalatokhoz juttatja el az Rt. turisztikai tevékenységének keretén belül. A fürdő újabb célcsoportokkal való megismertetéséhez, illetve a fürdő új arculatának és szolgáltatásainak bemutatásához szükség lenne egy olyan színvonalas kiadványra, melyből egy átfogó képet kapna a vendég a helyről és az igénybe vehető lehetőségekről, továbbá a szállodákról és a vendéglátóhelyekről és rendezvényekről. 5.2.2.2. MédiákEgy fürdő szolgáltatásait médiákon keresztül reklámozni nem a legelőnyösebb dolog. Mivel elvont dolgokról van szó, nehéz mind a vizuális, mind az akusztikus módját megtalálni a megfelelő ábrázolásnak. A médiákkal a PR jellegű kapcsolattartás előnyösebb, mint a bennük történő reklámozás. Egy-egy szolgáltatás, újdonság vagy rendezvény bemutatása riport, PR cikk vagy televíziós összeállítás révén is megvalósulhat. A közelgő események programleírását viszont hirdetés formájában is meg kell jelentetni - ahogy ez korábban is történt -, hogy a helyi és a környékbeli lakosság időben értesülhessen róla. Mivel a fürdő bővíteni szeretné célcsoportjait, így célszerű lenne nemcsak a helyi, hanem a régió és a célterületek (Dunántúl) médiáiban is megjelentetni ezeket a reklám és PR anyagokat. Sajtó: színes bemutatás, rendezvények, programok leírása
Rádió: akusztikus bemutatás, figyelemfelkeltő hatás, tudósítás az aktuális rendezvényekről
Televízió: rendezvények, programok, szolgáltatások bemutatása
5.2.2.3. Utazási kiállítások, vásárok bel- és külföldön.A turisztikai marketing eszközök között előkelő helyet foglalnak el a turisztikai szakkiállítások, szakvásárok. Az UTAZÁS kiállításon a teljes magyar turisztikai kínálat bemutatkozik, lehetőségünk nyílik külföldi kínálatot is megismerni, összehasonlíthatjuk kínálatunkat a versenytársak kínálatával, illetve lehetőség nyílik személyes kapcsolatok kialakítására, ápolására. A kiállításon a nagyközönség közvetlenül ismerheti meg az utazási ajánlatokat, a vásár új ötleteket adhat és lehetőség nyílik direkt értékesítésre is. A legjelentősebb belföldi szakvásár a Budapesten megrendezésre kerülő "UTAZÁS" kiállítás. A 2000-es kiállításra 41 országból 874 kiállító érkezett, s 2815 négyzetméter nettó kiállítási területet vett igénybe. A külföldi szakmai érdeklődők megnyerésének egyik legjobb módszere, hogy elhozzuk a vendégeket az országba. Ne csak képekről, katalógusból ismerjék meg az országot, hanem legyenek valós, naprakész tapasztalataik is. Ilyen típusú kiállítás a "Welcome to Hungaria" kiállítás, a beutazók szakvására. Az Utazás 2000 kiállításon Gyopárosfürdő a Dunaferr Komplex Kft. standján állított ki. Nagy volt az érdeklődés a fürdő kínálata iránt. Ezt mutatják a magas példányszámban elfogyott kiadványok is. A fürdő a szálláshelyek prospektusaival és a Gyopárosfürdő az Alföld Gyöngye című kiadvánnyal jelent meg, melyből 4000 db fogyott. A kiállítás hatékonyságát jelzi, hogy szép számmal vannak, akik a 2001-es évben a kiállításon látottak alapján foglaltak szállást Gyopároson. 5.2.2.4. Új marketing eszköz az InternetAz Internet új távlatokat nyit a turisztikai marketingben és értékesítésben is. Míg a marketing más eszközei igen nagy szórással dolgoznak, addig az Internet hatásfoka nagyon jól mérhető. Más reklámpropaganda eszközök nagyobb része olyan személyekhez kerül, akik nem lesznek fogyasztóink. Több szakember vállalja, hogy pl.: a reklám minden 100 forintjából 90 forint fölösleges kiadás. Csak 10 forint hasznosul, s lesz belőle konkrét gazdasági esemény. Az Internet forgalom azonban 100%-os módon mérhető. Információt kaphatunk ajánlataink látogatottságáról, arról, hogy ki és mikor, a nap mely szakában kereste fel oldalainkat. A WEB forgalmi statisztikája megadja az érdeklődő vendég nemzetségét, azt, hogy oldalaink melyik részét nézte meg, azaz mi is érdekli konkrétan. Mivel az Internet a világban robbanásszerű fejlődésen megy keresztül, s ez a fejlődés Magyarországon is végbe megy, ezért mindenképpen célszerű egy vállalkozás ajánlatainak Internetes bemutatása is. A foglalások, a vásárlás, a fizetés lebonyolítása egyre biztonságosabb, így várható a vásárlói szokások jelentős átalakulása a szolgáltatói szférában, így az utazási szolgáltatásokban is. Hasznos és praktikus információkat szolgáltat a „Magyar Idegenforgalmi WEB Oldal”, ahol sok szolgáltató, információ található meg a magyar turizmusról. A MIWO-n a következő főbb alpontok találhatók meg:
A honlap magyar, angol és német nyelven tájékoztat. Ez a rendszer már felkészült a konkrét keresésekre, a foglalások fogadására. Az orosházi szállásadók és vendéglátósok is felismerték az Interneten való megjelenés fontosságát. A MIWON a szállás- és vendéglátóhelyekre „ráklikkelve” rátalálhatunk Orosháza és Gyopárosfürdő jelentősebb szállás- és vendéglátóhelyeire. A Magyar Turizmus Rt. működteti az ország internetes turisztikai információs honlapját, a http://www.hungarytourism.hu címen. Erről a honlapról indulva találhatunk anyagot Magyarország gyógyfürdőiről is, többek között megismerkedhetünk Gyopárosfürdővel. A megfelelő internetes elérhetőség, a jó WEB-oldal, a sokfelé regisztrált hivatkozás döntő jelentőségű lehet egy-egy üdülőhely kiválasztásánál. Az Interneten történő szállásfoglalás, üdülőhely kiválasztás mind elterjedtebbé válik. Ha az Interneten "böngészve" valaki rátalál egy olyan helyre, ahová szívesen elutazna, azonnal lefoglalhatja, ha a kiválasztott üdülőhelyen működik a szállásfoglalásnak ez a módja. Ha nem, akkor lehet, hogy egy olyan hely mellett fog dönteni, ahol mindent el tud intézni otthonából az Internet segítségével. Fontos, hogy a honlapon csak a valóságot tükröző adatok szerepeljenek, nehogy csalódás érje a vendéget az érkezés pillanatában. Sajnos a gyógyturizmus jelenleg főleg idősebbeket vonz akik körében az Internet használata nem annyira elterjedt információ forrás, mint a fiatalabbak körében. 5.2.3. Public Relations„A PR olyan tájékoztatási tevékenység, amelynek célja, hogy a vállalat és termékei, illetve szolgáltatásai iránt bizalmat keltsen, majd a megszerzett bizalmat megtartsa, ápolja. A PR az a kommunikációs módszer, amelynek közvetlen célja nem az értékesítés előmozdítása, hanem a vállalat image-ének alakítása, ápolása, a goodwill megszerzése és megtartása, esetenként a pozitív és jellegzetes, mással össze nem téveszthető vállalatszemélyiség, a corporate identity kialakítása.” (Nemzetközi marketing 539. o.) 5.2.3.1. A „belső” PRA „belső” PR a vállalati munkatársak tájékoztatását, a munkatársi kapcsolatok rendszerét, a vezetők és a vezetettek kapcsolatát öleli fel. Maguk a munkatársak fontos PR-hordozók és ők is meghatározzák a vállalat image-ét, pozitív és negatív értelemben egyaránt. A szolgáltatóvállalatok esetében a „belső” PR kiemelkedő jelentőséggel bír. Humán erőforrás gazdálkodásának kritikus eleme a személyzet kiválasztása. Gyopárosfürdő SWOT analíziséből kiderül, hogy a fürdő gyengeségei közé tartozik a belső szervezeti felépítés, a dolgozók negatív hozzáállása és rossz beidegződései, a megfelelő szakmai vezetés hiánya. Az Orosházi-Gyopárosfürdői Gyógyfürdő Rt. megalakulásakor első feladatként ennek a kérdésnek rendbetételét tűzte ki. Fontos feladat a munkatársak motivációja, a vezetés és az alkalmazottak közötti pozitív kapcsolat kialakítása, tudatosítani az alkalmazottakban azt, hogy viselkedésük és megjelenésük a vendégekkel szemben mindenképpen befolyásolja a fürdő image-ét. Kulcsfontosságú a contact personnel - az igénybe vevőkkel közvetlen kapcsolatban álló szolgáltató személyzet - szerepe, ezért az ő esetükben fontosak az alábbi szempontok:
Fontos alapelv, hogy a contact personnel az igénybevevővel való kapcsolattartásban három aspektusból ítélődik meg: a külső megjelenés, a viselkedés és a verbális kommunikáció szempontjából. Gyopárosfürdőn is e szempontokat kellene figyelembe venni az új alkalmazottak kiválasztásakor, illetve a régiek megtartásakor. „Belső” PR feladatok:
5.2.3.2. A „külső” PRA „külső” PR a vállalat és tágabb gazdasági-társadalmi környezete közötti tervezett, célirányos kapcsolatápolást, kétirányú kommunikáció jelenti. Célja a szervezet arculatának kiépítése és ápolása, valamint a külső közvéleménnyel, intézményekkel való kapcsolattartás. „Külső” PR feladatok:
5.3. ArculatkialakításA víztorony, mint Gyopárosfürdő jelképe Az image fogalmán azt a képet értjük, amelyet személyek egy dologról kialakítanak: az üdülő országról, régióról vagy vállalatról kialakított képzelt képe. Az image érzéseken, képzettársításokon nyugszik, amelyeket tárgyak, emberek, nemzetek, termékek stb. iránt kifejlesztünk. Érzések lehetnek pl.: ismert, bizalmas, szimpátia, fiatal, modern stb. Társítások: szabadság, kaland, siker, erotika. Alapvetően a képzelt képet a valóságról alkotott feltételezésnek nevezhetjük, amely segít a véleményalakításban és az értékítéletben. Az image általában három befolyásoló tényező alapján alakul ki:
Az image a turizmusban azért nagy jelentőségű, mert az üdülési ajánlatokat már az üdülés megkezdése előtt lefoglalják anélkül, hogy a szolgáltatást minden részletében ismernék. Ehhez nagymértékű előlegezett bizalom szükséges, amely döntő lehet az ajánlat kiválasztásában. Egy termék képe akkor válik fontossá, ha döntésünkkel hasonló és árban is megegyező szolgáltatások között választunk. Ez üdülési döntések esetében gyakran előfordul. Az image kialakítás, de a változtatás is hosszú távú folyamat. A kialakult kép sok különböző és irányíthatatlan befolyástól függ, mint pl. az időjárástól (állandó esőzések, hűvös idő), de törvényes keretektől is (pénzváltási paritások, adók). Az image kiépítését nem szabad a véletlenre bízni. A marketing feladata az, hogy közvetlenül hasson arra, hogy vállalkozásunkról mely image-tényezőket ismerjék meg és terjesszék. Az egyszer kialakult negatív image-et csak nagy fáradsággal lehet korrigálni. Egy megszilárdult pozitív image azonban nagy ellenálló képességű és biztosítja azt az előnyt, hogy rendkívüli hibák vagy szerencsétlenség esetén sem kell félni az összkép összeomlásától. Nem a régi image lerombolása és egy teljesen új felépítése a cél Gyopároson, hanem a meglévő régi, pozitív image megőrzése, felfrissítése és kiegészítése. Gyopárosfürdőt már száz évvel ezelőtt az „Alföld Gyöngye”-ként emlegették. Ahhoz azonban, hogy e név hallatán ismét Gyopárosfürdő jusson az emberek eszébe, fel kell frissíteni régi image-ét és kiegészíteni a mai kor modern jellemzőivel. A pozitív image kialakítása Gyopáros esetében nem olyan feladat, amit teljesen elölről kellene kezdeni. A fürdő jelentős múlttal, jó hírnévvel rendelkezik. „Fénykorának” a huszadik század első évtizedei tekinthetők. Az arculat kialakítás során ehhez az időszakhoz kell visszamennünk, ezt kell alapul venni. Az jó image egyik fontos szempontja az egyediség. Nem más fürdőhelyek lemásolása a cél, hanem a sajátosság. Gyopáros már ekkor is rendelkezett egyedi arculattal, ezt továbbra is meg kell őriznie. Egyedi arculatának egyik tartó pillére az 1925-ben épült víztorony, amit 2001-ben eredeti stílusában felújítottak és kilátóvá alakítottak át. A víztorony a mellette lévő tóval Gyopáros szimbóluma. A régi képeslapokon, könyvekben is mindig ez jelképezte a fürdőt. A víztorony a fürdő múltjára emlékeztet, a tó pedig a szép természeti környezetet szimbolizálja. Ehhez a meglévő image-hez kell hozzárendelnünk azokat a modern épületeket és szolgáltatásokat, melyek a 2001-es szezontól működnek. Gyopáros egyediségét, tehát e három jellemző - a gyógyvízének jelentős múltja, a gyönyörű természeti környezet és a modern szolgáltatások modern épületekben - együttes jelenléte adja. Az új fiziko- és balneoterápiás épülettel és a felújított kádfürdő épületével, az újonnan épült vendéglátó egységekkel és a szintén új Tourinform irodával Gyopáros jelenleg a kistérség legmodernebb termál és strandfürdője, mely wellness centrumként is működni fog. A fürdő vezetés részéről még nem született végleges döntés arról, hogy a kiadványokban, prospektusokban, levélpapíron stb. mi jelenjen meg a cég logojaként. Erről személyes véleményem, hogy ami a legrégebb óta jelképezi Gyopárost, a továbbiakban is az legyen a szimbóluma, ez pedig a víztorony. Erről jelenleg megoszlanak a vélemények. Ezt a kérdést pedig nem célszerű sokáig húzni, hiszen fontos lenne, hogy a fürdő egy állandó logoval jelenjen meg a kiadványokban, illetve az Interneten 5.4. A Tourinform iroda szerepeA magyar turisztikai vállalkozók marketing tevékenységét több szervezet, önkormányzati vagy minisztériumi intézmény segíti. A területi turisztikai információk áramlását a Tourinform irodák szervezik. Ezek non-profit intézmények, amelyek a helyi önkormányzat, a megyei önkormányzat vagy egy kistérségi társulás üzemeltet, tart fenn. Az irodák ún. invitatív, illetve informatív tevékenységet végeznek. Gyopárosfürdőn a vasútállomás régóta használaton kívüli épületében kap helyet a Gyopárosi Tourinform iroda, melyet a Városi Önkormányzat fog működtetni. Az épület felújításához, átalakításához szükséges költség egy részét az Orosházi Önkormányzat saját forrásból biztosítja, másik részét pedig pályázati úton kapják. Invitatív tevékenységük során megpróbálják az adott településre, térségre felhívni a figyelmet, oda hívni, invitálni a turistákat, vendégeket, meggyőzni őket arról, hogy a világ hatalmas kínálatából pont azt az adott helyet válassza ki. Ezen tevékenység végzésére a Tourinform speciális kérdőívek kiküldésével adatokat gyűjt és folyamatosan aktualizál, címlistákat, katalógusokat állít össze a rendelkezésekre álló adatokból, kiadványokat, prospektusokat szerkeszt és ad ki. Az elkészülő anyagokat saját és más terjesztési csatornáin keresztül eljuttatja a küldő piacokra. Az irodának rendszeres kapcsolatot kell fenntartania a hazai és külföldi utazási irodákkal, turisztikai szervezetekkel. Informatív tevékenysége során pedig a már odaérkezett vendéget látja el naprakész és pontos információkkal, adatokkal, éttermet szálláshelyet, programokat, látnivalókat javasol. Ezért az iroda egy olyan publikus, mindenki számára elérhető információs pontot működtet, ahol díjmentesen juthat alapinformációhoz az érdeklődő. Folyamatos kapcsolattartás szükséges a helyi vendéglátó helyekkel, szállásadókkal a látnivalók, nevezetességek vezetőségeivel, a rendezvényszervezőkkel, a médiával (helyi, regionális és szaklapokkal), iskolákkal, nyugdíjas szervezetekkel. A fürdőben igénybe vehető szolgáltatásokon kívül szükség van fürdőn kívüli programokra is. Ezek összeállítása is az iroda feladatai közé tartozik. Programlehetőségek Orosházán és környékén: Kulturális programok
Kirándulási lehetőségek
Rendezvények Orosházán és Gyopárosfürdőn: Május 1-jén és augusztus 20-án lóverseny a Bogárzói lovaspályán.
A Tourinform irodákban található meg az "Országos Turisztikai Információs Rendszer" (OTIR) is. Ez a naprakész információs bázis a Magyar Turizmus Rt. tulajdona, s végpontjai a Tourinform irodákban biztosítják bárki számára az egész ország turisztikai kínálatával kapcsolatos információk díjmentes elérhetőségét. 5.5. Kommunikáció szervezeti tagságokon keresztülA Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programjának egyik szempontja, hogy a véghezvitt fejlesztések elősegítsék a régiókon belüli turisztikai együttműködést. A helyi, regionális, de az országos turisztikai célkitűzések megvalósításához is szükség van szervezett keretekre. Országos szinten a Magyar Turizmus Rt. koordinálja a turisztikai feladatokat. A régiókban a Regionális Idegenforgalmi bizottságok és a MATUR megyei tagozatai segítik a kitűzött célok megvalósítását. A kimondottan gyógy- és termálturisztikai feladatokat a dél alföldi régióban a fürdők, köztük Gyopárosfürdő is, a Dél- alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesülete közreműködésével látja el. 5.5.1. Magyar Turizmus Rt. és Regionális IgazgatóságaiA Gazdasági Minisztérium tulajdonában álló Magyar Turizmus Rt. a nemzeti turisztikai marketing tevékenységet végzi. Feladata például az országot bemutató ingyenes kiadványok, plakátok elkészítése, raktározása és terjesztése, videó filmek készítése. Marketing tevékenységét az Rt. természetesen már a tárgyév előtt megtervezi, amit írott formában minden megelőző év őszén már ki is adnak. A marketingkoncepció nyitott anyag, a különböző szakmai szervezeteken keresztül javaslatokkal élhet bárki az egyes pontokkal kapcsolatban. Tevékenysége keretében belföldi kampányokat bonyolít a belföldi turizmus fellendítése érdekében. Külképviseleti hálózatán keresztül pedig a külföldi érdeklődőket szeretné megnyerni magyarországi látogatásra. 5.5.2. Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi BizottságA regionális besorolásnak megfelelően a régiók is végeznek turisztikai marketing tevékenységet. Az 1998-ban létrejött Regionális Idegenforgalmi Bizottságok és a régió Tourinform irodái szorosan együttműködnek feladataik ellátásában. A Bizottság feladatai:
5.5.3. Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú EgyesületeAz egyesület célja a dél-alföldi gyógy- és termálfürdők között az együttműködési lehetőségek megteremtése a hatékonyabb fürdőfejlesztés megvalósításáért, közös fellépéssel az érdekképviselet erősítése. Közös és egyéni fejlesztési pályázatok megvalósításában és marketingmunkában történő együttműködés. A minőségi fejlesztésbe bevonható EU források feltárása és megszerzése. A fentieken túlmenően a kulturális örökség megóvása, valamint a természetvédelem és állatvédelem, környezetvédelem és ezzel kapcsolatos tevékenységek előmozdítása, valamint az euróatlanti integráció elősegítése. A fürdőegyesület tagfürdői:
5.5.4. Magyar Turisztikai EgyesületA turizmus helyzetén elkeseredve néhány, a jövőért is aggódó és tenni vágyó szakember 1993 nyarán kezdeményezte egy olyan szervezet megalakítását, amely politikailag semleges, független a mindenkori kormánytól és államigazgatástól, összefogja és integrálja mindazokat a személyeket, akik a turizmusból élnek és abból kívánnak a jövőben is megélni, illetve akik a magyar turizmus ügyét fontosnak tekintik és azért tenni is készek. Az eltelt idő alatt a MATUR országos szervezetté vált, Magyarország valamennyi megyéjében rendelkezik területi tagozattal, megalakultak szakmai tagozatai. A MATUR Egészségturizmus szakosztálya Orosházán alakult meg 2001 márciusában. A MATUR céljai:
|
vissza a főoldalra |