3.    A gyógy- és termálturizmus Magyarországon

 

3.1.  Magyarország, mint "európai gyógyvíznagyhatalom"

Hévízkutak Magyarországon
(VITUKI Rt. 1994 http://www.gm.hu/szechenyi/szt-turizmus.html 2001. március 16.)

Magyarország, mint - „európai gyógyvíznagyhatalom” - nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészletekkel és rendkívül kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. A világranglistán e téren csak Japán, Izland, Olaszország és Franciaország előzi meg.

Magyarország területének mintegy 80%-án találunk hévizet. A geotermikus gradiens az ország területén a világátlag másfélszerese, azaz hazánkban a felszíntől a mélybe haladva százméterenként átlagosan 5 Celsius fokkal növekszik a hőmérséklet. A legfrissebb, az 1990-es évek közepéről származó felmérések szerint Magyarországon több, mint nyolcszáz termelő hévízkút található, ezek közül egyharmadát fürdési célokra hasznosítják. A kedvező adottságok ellenére a hévízkészlet egyáltalán nem korlátlan erőforrás, ezért mindennemű beavatkozás nagy körültekintést és a vízbázis megfontolt védelmét igényli. Magyarországon a hévíz előfordulások nagyobb részénél - a víz összetétele alapján - lehetséges a gyógyvízzé nyilvánítás is, ami a szükséges orvosi vizsgálatok, tesztek elvégzése alapján, utólagos minősítéssel történhet. Ezért a gyógy- és termálturizmus fejlesztésében - a természeti adottságok oldaláról meghatározva - előbb a termálturizmus kerülhet az előtérbe, míg a gyógyturisztikai fejlesztés csak egy későbbi szakaszban, vagy a már gyógyvízzé nyilvánított termálvizekkel rendelkező fürdőknél gyorsulhat fel.

Magyarországon jelenleg mintegy 350 közfürdőben több, mint 1200 fürdőmedence található, amelyek természetesen csak kisebb hányada használ termálvizet. A medencéknek azonban mindössze egyharmada felel meg a modern egészségügyi és technológiai követelményeknek, többségük átépítésre, korszerűsítésre szorul. A medencék átépítése pedig rendkívül költséges, olykor - különösen műemlékek, vagy kiemelt építészeti környezetben fekvő fürdők esetében - drágább lehet, mint az új medencék építése. A fürdők fizikai állapotán túl további problémát jelent a fürdőhelyek közlekedési elérhetősége, valamint a fürdőhelyi szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala.

A gyógy- és termálturizmus - a turizmus hagyományos ágazataival összehasonlítva - számos egyedi előnnyel rendelkezik:

  • ezen a területen gyakorlatilag nem érvényesül a szezonalítás negatív hatása
  • az átlagos tartózkodási idő - a turizmus hagyományos átlagainál tapasztalható 3-5 nappal szemben - tíz napnál is hosszabb,
  • a fajlagos költés - a gyógyászati szolgáltatások igénybevétele miatt - átlagosan 30-35 %-kal magasabb, mint a turizmus más területein, továbbá
  • a vendégek döntő hányada, mintegy 90%-a konvertibilis valutával egyenlíti ki számláját.

Az egyedi előnyök következtében a gyógy- és termálturizmus a nemzetgazdaság egészére is jelentős, pozitív hatást fejt ki:

  • a gyógy- és termálturizmusban a vendégek által elköltött minden újabb száz forint után a nemzetgazdasági munkajövedelmek 75 forinttal növekednek (jövedelmi multiplikátor)
  • a gyógy- és termálturizmusban létrejövő minden száz új munkahely a nemzetgazdaságban további 214 új munkahelyet teremt (foglalkoztatási multiplikátor)

A kedvező természeti adottságok és a nemzetgazdasági húzóhatások ellenére a gyógy- és termálturizmusban rejlő lehetőségek Magyarországon javarészt még kihasználatlanok. A hazai gyógy- és termálturizmus ugyanis - a szolgáltatások viszonylag alacsony színvonala és a kínálati paletta szűkössége miatt - egy nemzetközileg már meghaladott „kifutó modellre” alapozódik. Amíg hazánkban a gyógy és termálturizmus döntően a klasszikus gyógy- szolgáltatásokra és az idősebb korosztályokra épül, addig ebben az ágazatban Európa-szerte - a szolgáltatások széles és szervezett kínálatával - több generációt is megcélzó, komplex fejlesztés került az előtérbe.

Magyarországon:

  • késik a kiegészítő, komplementer, több generáció fogadását is lehetővé tevő gyógy és termálturisztikai szolgáltatások bevezetése
  • hiányzik a gyógy- és termálturisztikai szolgáltatások, az alap- és a turisztikai infrastruktúra, valamint a települési környezet turisztikai célú összehangolt fejlesztése
  • a marketingtevékenység többnyire nem veszi kellően figyelembe a célcsoportokat, a fejlesztésben és a marketingben egyaránt hiányzik a regionális szemléletmód
  • hiányzik a projektszemlélet, ami gyógy és termálturisztikai fejlesztésnél - tekintve, hogy a beruházások rendkívül tőkeigényesek és csak hosszú távon térülnek meg - alapvető jelentőségű, továbbá hiányzik a megfelelő állami szerepvállalás, ami a hazai gyógy- és termálturizmus nemzetközi versenyképességének megteremtéséhez nélkülözhetetlen.

http://www.gm.hu/szechenyi/szt-turizmus.html

3.2.  Fejlesztési célok a gyógy- és termálturizmus területén

A gyógy - és termálturizmus fejlesztési alprogram több eszköz - a termék- és szolgáltatásfejlesztés, a szabályozás, a marketing, valamint a humán erőforrás fejlesztés - összhangjára épül. Valamennyi területen alapelv azonban a támogatások koncentrálása, annak érdekében, hogy a fejlesztés - lehetőség szerint - a gyógy- és termálturizmus egészére húzóhatást gyakoroljon. A koncentráció elvét szem előtt tartva a gyógy-és termálturizmus fejlesztési alprogram legfontosabb területei:

  • a működő gyógy- és termálfürdők felújítása, valamint szolgáltatásainak komplex fejlesztése (több generáció fogadását is lehetővé tevő gyógy- turisztikai szolgáltatások kiépítése)
  • a feltárt, de még nem hasznosított termálvízkincs (gyógy-) turisztikai hasznosításának elősegítése,
  • gyógy- és termálfürdőhelyek infrastrukturális fejlesztése, a gyógy- és termálturisztikai szolgáltatások, az alap- és turisztikai infrastruktúra, valamint a települési környezet összehangolt, turisztikai célú fejlesztése
  • intézmény- és szabályozórendszer kialakítása
  • gyógy- és termálturizmus marketing (az új célcsoportokat, minden korosztályt figyelembe vevő, regionális szemléletmódú marketingstratégiák kidolgozása és végrehajtása), valamint
  • humánerőforrás - fejlesztés (a kapcsolódó emberi erőforrások minőségi és mennyiségi fejlesztése)”

http://www.gm.hu/szechenyi/szt-turizmus.html

vissza a főoldalra