4. Gyopárosfürdő az „Alföld Gyöngye” |
4.1. A fürdő múltjaA Magyarország délkeleti részén fekvő, 1990-ben 420 ezer lakosú Békés megye a barátságos síksági vidék jellegzetességeit hordozza. Mint az ország „éléskamráját”, a kiváló búza, az ízletes kolbász, a finom libamáj, a jó aromájú szilvapálinka földjét tartotta számon a köztudat. Mindezekkel együtt azonban az utóbbi évtizedekben új vonzerők fejlődtek ki a megyében a tartalmas és igényes vendégvárásban. Az idegenforgalmi kínálat sokszínűvé vált, térben és időben egyaránt. Orosháza több, mint egy évszázada ismert fürdőhelye Gyopárosfürdő. A környékbeliek százával keresték fel már a múlt században is. Természetes sziksós vize számos gyulladást, reumatikus betegséget gyógyít. A 100 hektár kiterjedésű fürdőtelepen több gyógymedence várja a látogatókat. A csónakázásra és horgászatra alkalmas vízterület 5,7 hektáros. Átlagos mélysége 2 m. Partját nádszegély övezi, közte kiépített horgászhelyekkel. Hínár nincs a vízben: Halállománya zömmel pontyból, kárászból és keszegfélékből áll. „Az Új Magyar Lexikon „Gyopárosfürdő” címszó alatt a következőket közli róla: „Kis fürdőtelep, közigazgatásilag Orosházához tartozik. Kb. 10 kat. h. terület szépen parkosítva; sziksós és ártézivizes tó. Strand és kádfürdő.„Irányi Dezső: „Békés megye ismertetése és útikönyve" című munkájában a tavakról, mocsarakról írva a "szép fekvésű” gyopárosi tavat a „pusztuló szikes tó típus”-ba sorolja. Talaja, éghajlati viszonyai, növény- és állatvilága az Orosházára jellemző jegyeket viseli, „abba a kis tájba tartozik - közli az Orosháza Történetében Kiss István -, melyet Békés-Csanádi löszhátnak nevezünk. Mezőgazdaságilag e terület az Alföldnek egyik legjobban hasznosított része, így a természetes növényzet az utak szegélyére és a mezsgyékre szorult vissza. A természetes növényzeti képet leginkább a szikesek őrizték meg.” (Ilovszky Árpád: Lakóhelyem környezetvédelmi problémái) A Gyopáros tó vizének és iszapjának gyógyító erejét csúzos és köszvényes bántalmaknál már a múlt évszázad elejétől ismeri és használja az Alföld szomszédos községeinek és tanyáinak a népe. Nyaranta, a nagy munkaidő után számos szekérrel érkeztek a betegek, hogy a tó vizében és annak partja szélén ásott gödrök iszapjában gyógyítsák magukat. A betegeket és hozzátartozóikat befogadó épület akkor még a tó partján nem lévén, ezek részint sátrakban tanyáztak, részint pedig a közeli tanyákon és községekben helyezkedtek el. A Gyopáros tóban történt feltűnő gyógyulások az orvosok figyelmét is felkeltvén, a múlt század hetvenes éveiben már ők is küldenek ide betegeket, úgy, hogy ezeknek száma évente több százra szökött fel, - és a nép a tavat „CSODATÓNAK” kezdette nevezni... A múlt század hatvanas éveiben a Gyopárosi tó vizének gyógyhatását gyakorlati tapasztalatok alapján a környék lakói ismerték fel. Dr. László Elek vegyelemzés és a népi tapasztalatok alapján megállapította: „Gyopáros vizében oly hatásos, s magukban oly gyógyerőt tartalmazó részek vannak, hogy annak elhanyagolása és a szenvedő emberiség részére hasznosításának elmulasztását méltán vétkes gondatlanságnak tekinthetnénk!” 1885-ben Kiss Ferenc szeghalmi gyógyszerész vegyelemezte másodszor a Gyopárosi tó vizét. Talált benne vasat, jódot, kovasavat, meszet, sósavat, káliumot, nátriumot és megállapította, hogy a víznek rendszeres fürdőgyógyászati használata kitűnő eredményt hozhat csúzos, köszvényes bántalmaknál, izületi vastagodásoknál, egyes bőrbetegségeknél, női bajoknál. Gyopárosfürdő természetes vizét az 1950-es évek elején egy mélyfúrású artézi kút vizével szaporították. Vizének hőfoka 41°C, teljesítménye 900 liter percenként. Dr. Schmidt Elégius Róbert egyetemi tanár végezte el a vegyelemzést a Városi Tanács kérésére. Hivatalos megállapítások szerint a víz alkalihidrogenkarbonatos, alkalikus vizek csoportjába tartozik. Az alkalikus vizek literenként 1000 mg-nál több szilárd alkatrészt tartalmaznak. A gyopárosi kútvízben ez 1269,20 mg, míg a tó vizében 1092,78, így a tó is a kémiai hatást tekintve gyógyvíz. A nátrium-ion mennyiséget tekintve is a gyógyvizek csoportjába tartozik a gyopárosi víz. Hasonló vizet tártak fel Kakasszéken, Békésen, Nagyszénáson, Tótkomlóson, Gyulán, Makón, Szegeden és több alföldi városban is. Ebből is látható, hogy alföldünk gazdag alkalikus vizekben Ezek az alkalikus, szikes vizek ásványok oldódása folytán jönnek létre. A folyóvíz, talajvíz, kisebb-nagyobb bemélyedésekben, régi elhagyott vízfolyásokban tavak alakjában gyűlik össze. A könnyen oldódó ásványokból az esőcseppek szénsavtartalmának hatására nátrium-, kalciumkarbonát keletkezik és az idők folyamán felhalmozódik a sziksó. A keletkezett sók között szóda, nátriumszulfát és kősók szerepelnek. Ezek a sók fejtik ki kémiai, hő- és mechanikai hatás alapján gyógyító hatásúak - elsősorban a reumás, mozgásszervi betegségekre. A tó a 46. szélességi és a 20-as hosszúsági fok között fekszik. Az átlagos évi csapadék mennyisége 533 mm, alacsony. A párolgás is nagyobb, így nyáron a víz mennyisége erősen leapad. Gyopáros az alföldi és részben a tóparti klíma besorolásába tartozik. Jellegzetessége a nagy téli és nyári, éjszakai és nappali hőmérsékletingadozás. Éghajlati adataiból kiderül, hogy a napfényes órák száma nagy, a levegő páratartalma kicsi és a csapadék mennyisége az országos átlaghoz viszonyítva alacsony. Így a terület ingerklímának tekinthető, mely redkívül alkalmas vérszegény városi gyermekek felerősítésére, edzőtáborok, vándortáborok kialakítására, üdülésre, elsősorban fizikai munkával foglalkozó dolgozók felfrissítésére. Jól fel lehetett használni ezt a klímát csontgümőkóros betegek gyógyítására is, mint azt a szomszédos Kakasszék tapasztalatai bizonyították. Az ingerklíma ellenjavallt a fokozott ingerlékenységben, pajzsmirigytúltengésben szenvedő betegek részére. A Gyopárosi tó vize, a fentieken kívül, hivatalos osztályozás szerint a mozgásszervi betegségek és egyes női betegségek gyógyítására alkalmas, különösen a reumás ízületi és izombetegségek gyógyulása kimagasló a gyopárosi fürdőkúrák után. A gyopárosi gyógy-, strand- és tisztasági fürdő 11000 m2-t foglal el a tó partján, melynek fele zöldterület, kezelője a Városi Önkormányzat. Befogadóképessége 3500 személy. Gyopárosfürdő több mint százéves múltra tekint vissza. A fürdőélet alapjait a 2,5 km hosszú, észak-déli irányú, keskenyen induló, középen kiszélesedő, majd ismét elkeskenyedő szikes tó képezte. „A fürdő dr. László Eleknek köszönheti létét, aki 1869-től 1896-ig volt a község orvosa. Már működése első esztendejében bejárta a község határát, felfedezte a tó környékének szépségét. Megvizsgálta a tó vizét, felismerte a nagy sótartalmát, feltételezte gyógyhatását és népfürdő létesítését javasolta. Kezdeményezésére 1869-ben társadalmi összefogással megépült a kezdetleges fürdő. Mivel a tónak nincs forrása, medrét az összegyűlő eső- és talajvíz tölti fel. A megépülést követő évben a nagy esőzések nemcsak a tó mélyedését töltötték fel, de víz alá került a fürdőtelep is; kabinjaival együtt. A vízszint süllyedése után a környék fürödni és gyógyulni vágyó lakossága ismét tömegesen kereste fel a tavat. A feltételezett gyógyító hatás hamarosan igazolódott, Kiss Ferenc szeghalmi gyógyszerész 1870-ben és 1885-ben végzett vegyelemzése szerint 3375 mg/l oldott anyag, főleg nátrium-hidrogén-karbonát volt a vízben. A tó körüli építkezés a század elején indult rohamos fejlődésnek. 1910-ben cölöpökön álló kabinsor, egy év múlva vendéglő, szálloda, majd kádas fürdő épült. A tó vizének gyógyhatásával és felhasználásával 1920-tól kezdtek komolyan foglalkozni. A gyógyfürdő megnevezést 1925-ben engedélyezték, öt év múlva már gyógyszertárat; postát, cukrászdát; vendéglőt és öt szállodát találunk itt. A 40 kádas fürdőben orvosi ellátást kaptak a betegek. A pezsgő fürdőéletnek sajnálatos esemény vetett véget: 1939-től katonai elszállásoló hely lett, és az épületek 1945-ig szinte teljesen tönkrementek. Csak az ötvenes évek végén kezdett feléledni a gyopárosi fürdőzés, majd a hatvanas évektől vett erőteljes lendületet az újjáépítés és fejlesztés. Medencék, öltözők, fedett fürdő, vendéglátó ipari létesítmények; új szálloda, tágas autóparkoló, vállalati üdülő és egyre több magánnyaraló épült. A környezet csendje, az oxigén dús, tiszta, jó levegő már önmagában felüdülést jelent a fáradt embernek. A fürdő a 25 ha vízfelületű, hármas tagozódású tó középső medencéjének keleti oldalán települt. A tavat 85 ha rendezett park veszi körül. A nádövezte tópart és a nyugati oldalán kialakított 30 hektáros parkerdő pihentető sétahely.” (Ilovszky Árpád: Lakóhelyem környezetvédelmi problémái) „Vannak híres fürdőhelyek, Herkules-fürdő, Tusnád-fürdő, Károly-fürdő, vagy Karlsbad amelyek már a múlt században rangot, hírnevet szereztek, divatosak voltak .Gyopárosfürdő elmúlt már száz esztendős, híre pedig váltakozó volt. A múlt században, amikor felfedezték gyógyító hatását, szinte mindenki ide járt, de a környékbeli településekről különösen sokan, akkor nevezték az Alföld gyöngyének” - így jellemzi Fülöp Béla Gyopárosfürdő – Fürdőtörténet, emlékek, nyaralási lehetőségek – című könyvében Orosháza közkedvelt üdülőövezetét. Időközben a „gyöngyszem” sajnos megkopott Gyopáros tórendszere és fürdője évtizedekig nem kapta meg azt a törődést, amit megérdemelt volna. Az elmúlt tíz évben azonban sok millió forintot fordított a város arra, hogy Gyopárosfürdő ismét a régi fényében tündököljön… Az első feladatok egyike a tórendszer megmentése volt a végleges pusztulástól. Emellett gondot fordítottak a Strandfürdő fejlesztésére is. A végső cél, hogy Gyopárosfürdő a helyi fürdők kategóriájából az országosan kiemelt, fürdőhelyek közé kerüljön. Gyopáros gyógyhatású vizét sokan ismerik és szeretik, azonban a gyógyvízzé nyilvánításra több mint 100 évet kellett várni. A már 1869-ben az „Alföld Gyöngyeként” emlegetett Gyopárosfürdő életében az ezredforduló minden bizonnyal történelmi jelentőségű. Már a 20.század első évtizedeiben felfedezték, hogy a tó és Gyopáros olyan természeti adottságokkal rendelkezik, hogy világhírű lehet. 1926-ban egy angol konszern 50 évre bérbe akarta venni Gyopárosfürdőt. A helyi lapok már arról írtak, hogy világfürdő lesz Gyopárosból. Aztán mégsem lett az. Ezután jöttek a második világháború pusztításai, a szocializmus évtizedei, a felújításhoz szükséges pénzhiány és az „Alföld Gyöngye” fokozatosan megkopott, és komolyan fenyegetett a tó végleges pusztulása. A 90-es évek elejéig úgy nézett ki, hogy Gyopárosfürdő fénykora a múlté. Majd az utóbbi néhány év jelentős változásokat hozott a fürdő életében. A város vezetése felismerte, hogy hatalmas veszteség lenne a tó pusztulása és ezzel Gyopáros elvesztése. Hamarosan megkezdődött a tó rehabilitációja és kidolgozásra kerültek a fürdő fejlesztési tervei. Egy évszázados késéssel ugyan, de most már a közeljövőben megvalósulni látszik mindaz, ami Gyopárosfürdőt a 21. században, ha nem is világfürdővé, de legalább országos hírű idegenforgalmi központtá teheti és amit elődeink már a múlt század elején meg akartak valósítani, ha a történelem nem szól ilyen kegyetlenül közbe. 4.2. A fürdő jeleneAz évszázados hagyományokra visszatekintő Gyopárosi Gyógy- és Termálfürdő mai állapotát tekintve kellemes és vonzó gyógyfürdő és üdülőhely, melynek minőségi szolgáltatásaival elsődleges célja az egészségmegóvás, egészségjavítás. Gyopárosfürdő gyógy- és strandfürdőzésre egyaránt kiválóan alkalmas. A Gyopárosi tó vízfelülete mellett, nyitott és zárt termálvizes medencék és úszómedencék is szolgálják a vendégek gyógyulását és kikapcsolódását. A fürdő termálvizes medencéit 40-50 Celsius fok hőmérsékletű vízzel két mélyfúrású kút táplálja. A természetes alkáli- hidrogénkarbonátos víz különböző mozgásszervi, gyulladásos, reumatikus és nőgyógyászati megbetegedések gyógyítására alkalmas. A gyógyfürdőzők részére egész évben nyitva tartó 365 négyzetméter vízfelületű fedett gyógymedence áll rendelkezésre. Fiziko- és balneoterápiás központ A 2001. május elsejei strandnyitáskor a Gyopárosra látogatók megelégedéssel tapasztalhatják a változásokat, amelyekkel megszépült a közkedvelt „Gyopi”. Az új közel 1200 négyzetméter alapterületű Fizikoterápiás Központot tavaly ősszel adták át, amely a beutalt betegek vízgyógyászati centruma. Az új épületben a mozgásszervi panaszokkal érkezők fiziko- és balneoterápiás kezeléseket, teljes körű szakorvosi ellátást vehetnek igénybe. Az elektroterápiás kezelések korszerű berendezések segítségével zajlanak. Az új tornatermekben különféle száraz-torna gyakorlatok várják a rászorulókat és az érdeklődőket. Az épületben a városi kórház teljes reumatológiai szakrendelése is helyet kapott. A vízgyógyászat is előrelépett a minőségi betegellátásban, így a korszerű technikával történő korszerű kezeléseken kívül új ellátási típusok is rendelkezésre állnak (súlyfürdő, iszappakolás, paraffin és paraffangó kezelések). A gyógyászati kezelések társadalombiztosítási finanszírozással, orvosi rendelvényre vehetők igénybe, vagy fizető szolgáltatásként állnak rendelkezésre. A régi kádfürdő mind külsőleg, mind funkcióját tekintve megújult. A háromszintes épület exkluzív előcsarnoka fogadja a kikapcsolódni, felfrissülni vágyókat, és a földszinten található a vízgyógyászati kezelőhelyiségek egy része is. A vizes kikapcsolódást igénylők a fedett gyógymedence mellett a pezsgő- és szénsavfürdőt, a nagy szaunát a hideg vizes medencével, víz alatti masszázst választhatják. Akik jobban szeretnek egyedül fürdőzni, a gyógyvízzel telt kádban élvezhetik a víz áldásos hatását. Családok, baráti társaságok a közös szaunázást iktathatják programjukba, hiszen két hat fős finn típusú szauna várja őket az emeleten. A masszírozó helyiségeket szintén itt alakították ki, valamint pihenőszoba, fitnessterem és a szabadtéri terasz áll rendelkezésre. A két épületet összekötő folyosón üzletközpont található, hírlapárus, ajándékbolt, fodrász, kozmetikus és gyógyászati segédeszközöket árusító bolt teszi teljessé a szolgáltatásokat. Talán a legszembetűnőbb változás, hogy nagyobb lett a zöld tér, eltűntek a bódék, a lakókocsik. A vendéglátó ipari helyiségek egységesen a víztorony melletti területen kaptak helyet, esztétikus környezetben. A jelképnek számító víztorony pedig a nagyközönség rendelkezésére áll, mert a torony tetején kilátórész épült, 23 méter magasból lehet megszemlélni a tavat és környékét. A kisgyermekes családok új helyen találják a pancsolót, a melyet a sokszögletű, vagyis a kacsás medence mellé helyeztek át, gondolva a különböző korosztályú gyerekekkel érkező szülőkre. A mozogni, úszni vágyókat pedig az 50 méteres feszített víztükrű úszómedence és a gyermek-úszómedence felújított vízgépészeti rendszerrel várja. Az üdülővendégek számára a fürdő 60.000 négyzetméteres területén lehetőség nyílik tenisz, asztali tenisz, strandröplabda, minigolf és lengőteke játékok, illetve sportok űzésére. A Gyopárosi tavon a kikapcsolódáshoz csónakázás, vízibicikli és horgászási lehetőség biztosított a vendégek számára. A helyi panziók és hotelek mellett a strandfürdőt körülvevő parkerdőben álló faházak is komfortos szálláslehetőséget biztosítanak a fürdő vendégei számára. A kétcsillagos Termálkemping színvonalas szolgáltatásait a sátorozást kedvelő, valamint lakókocsival érkező vendégek vehetik igénybe. 4.3. Gyopárosfürdő fejlesztési koncepciója4.3.1. Általános alapelvek„Az egészséges életmód társadalmi felértékelődése és terjedése következtében világszerte a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet általános növekedése várható. Az általános trend mellett Magyarországon további sajátos keresletnövelő tényező, hogy az Európai Uniós csatlakozás után a hazai gyógy- és termálfürdőhelyek előtt is megnyílik az európai biztosítottak piaca, továbbá a magyar lakosság életszínvonalának az emelkedésével várhatóan bővül a belföldi kereslet is. Ugyanakkor a kereslet növekedésével párhuzamosan egyre jobban előtérbe kerülnek a minőségi követelmények és fokozatosan felértékelődnek a komplex szolgáltatások.” http://www.gm.hu/szechenyi/szt-turizmus.htm Célcsoportok Erős differenciálódási folyamatok várhatóak a gyógy- és termálturizmus keresleti csoportjainál:
Azok a gyógy- és termálturisztikai sajátosságok, problémák, feladatok, amelyek országosan és regionálisan is jellemzőek, Gyopárosfürdőn is jelen vannak. Az országos gyógy- és termálturizmus fejlesztési programban megjelölt minőségi és komplex szolgáltatások bevezetésére az idei szezontól kerül sor. A fürdő fejlesztési koncepciója a következő alapelveket követi (ezeket az alapelveket az ország szinte minden fürdőjére lehetne vonatkoztatni)
Ez Gyopárosfürdőn az egyes különálló épületek összekapcsolásával oldható meg a legkevésbé költséges módon.
Ez Gyopárosfürdőn egy hideg vizes aktív sportcentrum és egy csendesebb termál pihenő centrum kialakítását jelenti.
A vendéglátásban meg kell szüntetni a „pavilonos” kiszolgálási rendszert, helyette olyan esztétikus épületbe telepített vendéglátó egységekkel kell megoldani a vendéglátást, amelyek korszerűek és esztétikusak. 4.3.2. Téli-nyári komplexum kialakításaA komplexum kialakításának elsődleges célja, hogy egy egységen belül, akár fürdő ruházatban lehessen különféle szolgáltatásokat igénybe venni. A szolgáltatások a gyógyászati centrum OEP finanszírozott vagy fizető beteg ellátás keretén belül megoldott gyógyászat köré összpontosulnak, hiszen elsődlegesen a gyógycentrum betegforgalommal való megtöltése a cél. Járulékosan azonban szükséges a gyógyászati tevékenység mellett a beteg egyéb igényeinek kielégítése is, hiszen egy potenciális felvevő piac áll rendelkezésre gyógyászat közeli, illetve szórakozási, vendéglátási jellegű igényekkel. A másik nagy piaci szegmens aki megjelenik , a fürdő, pezsgőfürdő, szauna, szolárium és egyéb szabadidős, rekreációs igényekkel fellépők köre. Számukra is az általuk használt szolgáltatáson túl kiegészítő szolgáltatásokat is kell nyújtani (szórakozás, vendéglátás). Összességében tehát akkor fog eredményesen üzemelni a komplexum, ha a különböző egységekben megtalálja a vendég mindazokat a szolgáltatásokat, amiket a célszolgáltatás mellett az ott töltött időben igénybe szeretne venni. Ebből adódóan a kiegészítő szolgáltatások meghatározásánál nem az ő profittermelő képességük az egyetlen kielégítendő cél, hanem a teljes szolgáltatási spektrum biztosítása. A téli-nyári komplexum egyetlen hiányzó eleme a fedett sport- és gyógyuszoda, amely egyrészt az Orosházán és környékén hiányként jelentkező téli uszoda kapacitás megnyitását oldaná meg, másrészt csoportos gyógy-úszási szolgáltatással a gyógyászati profil komplexitása fokozható, ezáltal a finanszírozás mértéke növelhető. 4.3.3. A termál központ kialakításaA termál központ kialakítása a téli-nyári központ köré összpontosul. A meglévő kiemelt gyógymedencére, valamint a sokszögű gyermekmedencére alapozva a változó mélységű termál medencével kiegészítve lehet kialakítani a fürdő területének északi részén. A medence mélységének kialakításánál arra kell tekintettel lenni, hogy a különböző korosztályok megtalálhassák helyüket. A komplexum betegforgalmának biztosítása a városi és kistérségi beteganyagon kívül szükségessé teszi távolabbi, akár külföldi betegek fogadását is. Ennek alapvető feltétele, hogy alapvető szálláslehetőségek álljanak rendelkezésre. Az egyik réteg számára - főleg a külföldi betegek számára - a magas színvonalú szállodai férőhely biztosítása szükséges, míg a hazai távol élő (OEP finanszírozott) betegek számára inkább olcsóbb, ám mégis színvonalas szállás szükséges. A minőségi szállodai kapacitás kiépítése jelentős költségű, hosszabb távú program, ráadásul a külföldi fizetőképes vendégkör megszerzése is hosszabb időt, nagyobb marketing költséget igényel. Míg a hazai OEP finanszírozott beteg számára szállást biztosítani hamarabb, olcsóbban lehetséges, mert a fürdő üzemeltetésében lévő faháza kemping melletti ifjúsági tábor területén kialakítható egy fűthető faházakkal működő nem szezonális kemping, melynek fűtésére kiválóan alkalmas a fürdő csurgalékvizeiből kinyerhető hulladék hő. A csurgalékvíz hőmérsékletének csökkentése a környezetre is pozitív hatású, illetve ennek környezetvédelmi jelentősége miatt pályázati forrást is lehet hozzá biztosítani. 4.3.4. Az aktív sport és szórakozási célú központ kialakításaAz aktív sport és szórakozási célú létesítményegység a meglévő 50 m-es feszített víztükrű uszodára és környékére épül. Szükségszerűen kiegészülve új létesítményekkel. Ezek egyrészt rövid távon az 50 m-es medencét és környékét hozzák magasabb színvonalra, úgymint a medence végeinél található zuhanyzók cseréje korszerűbbre, esztétikusabbra, valamint a csempézett járófelületek burkolatának egységesítése cseréje. Emellett a medence mögött található barakkok - melyek az úszóegyesületeknek adnak helyet - kiváltására, valamint a medence színvonalának emelésére szükségszerű egy - legalább 500 fő befogadóképességű - lelátó építése, amely befogadhatja az úszóegyesületeket is a lelátó alatt kialakított helyiségekben. A lelátó azért is fontos, mert hiányában az amúgy arra alkalmas medencében nem rendezhető európai színvonalú verseny. A lelátó elhelyezésére a fás, gépészeti terület felőli oldalon lenne a legkedvezőbb helyszín. A lelátó emellett versenymentes időszakban napozóként is szolgálna, valamint a gépészeti létesítményeket is takarná. Az 50 m-es medence melletti füves területen helyezhető el az élménymedence, amely hiánypótlóként szolgálná az aktív pihenést választók igényeit. A kemping átköltözése után az új területen kapnának helyet a különböző sportlétesítmények, pályák. Szükséges kialakítani strandröplabda, kispályás labdarúgó, tenisz, tollaslabda pályákat. 4.4. Gyopárosfürdő SWOT- analíziseA.) Erősségek
Több, mint száz éves múlttal rendelkezik a fürdő, már 1869-ben az "Alföld Gyöngye"-ként említették.
1999-ben gyógyvízzé nyilvánították Gyopárost. A több, mint egy évszázados története során bebizonyította, hogy kiváló élettani hatással rendelkezik. Azokhoz a fürdőkhöz viszonyítva, melyek még nem rendelkeznek a gyógyvízzé nyilvánítás dokumentumaival, Gyopáros óriási előnyben van.
A fürdő 100 ha zöld erdővel körbevett, természetes környezetben fekszik, mely gyógyfürdőzésre és strandfürdőzésre is egyaránt alkalmas. A nagy rendelkezésre álló területben fekszik Gyopáros egyik legnagyobb erőssége, hiszen a térségben ez egyedülálló, alkalmas további bővítésre is.
B.) Gyengeségek
Az elmúlt évtizedek stagnálást jelentettek a fürdő életében. Nem fejlesztették, sőt gyakran az állagmegóváshoz szükséges munkákat sem végezték el, s így körülbelül azon a szinten maradt, a 2000-2001-es felújításokig, ami a hetvenes évek végén jellemezte.
A fürdő vezetőségén belül és dolgozói körében sajnos még észrevehető az a hozzáállás, ami a rendszerváltás előtt jellemezte társadalmunkat. Hiányzik a megfelelő fürdővezetés, a jó marketing és PR szakemberek, illetve sok esetben a megfelelő nyelvtudás.
A szolgáltatások bővülésével egy időben nem tudtak a szálláshelyek is kibővülni. Jelenleg a rendelkezésre álló szálláshelyek alacsony számúak és színvonalúak.
Az M5-ös autópálya csak Kiskunfélegyházáig vezet. Vasúttal átszállással közelíthető meg Budapest felöl. Békés megye az egyetlen az országban, melyen nem vezet keresztül egy számjegyű főút. C.) Lehetőségek
Gyopárosfürdő a kistérség legmodernebb fürdőjévé lett, ahol Magyarországon új irányzatnak számító wellness is megjelenik. Gyopároson az idei szezontól kezdve már nam csak a hagyományos termál és strandfürdős szolgáltatásokat lehet igénybe venni, hanem ennél többet. Kondicionáló terem, szolárium, szauna, kozmetika, fodrászat, gyógyfürdői kezelések, masszázs, víz alatti torna, cellulit kezelések, léböjt kúrák, biciklizések, relaxálás, barangolások a tó partján, a közeli erdőben.
A szolgáltatások színvonalának emelkedésével és a bővebb kínálattal, a kiadványok megjelentetésével, a hazai és belföldi utazási irodákkal való szorosabb együttműködésével várható a fürdő forgalmának növekedése.
A meglévő célcsoportok mellett számolni lehet újabb célcsoportok megjelenésével. A termálfürdő szolgáltatásait eddig általában az idősebb korosztály használta ki. Mostantól az új és modern kezelések és szabadidős programok megjelenésével a fiatalabbakra is jobban lehet számítani. Számos gyógyfürdő túltelítetté vált. A nyugodt vidéki tájak vonzóak lehetnek a vendégek elvárásaiban.
D.) Veszélyek
4.5. Célkitűzések hosszú, közép és rövid távonAz idegenforgalmi politika a társadalom- és gazdaságpolitika részeként csak általános célokat állapít meg, egy idegenforgalmi helység vagy egység konkrét gazdasági célokat tart szem előtt. A marketingcélokat sosem lehet állandónak tekinteni, hanem a piaci változók szerint rugalmasan átalakíthatónak kell lenniük. Gyopárosfürdő esetében az előző fejezet SWOT-analízise alapján az alábbi hosszú, közép és rövid távú célok várnak megvalósításra: Hosszú távú célok: (több, mint öt évre)
Középtávú célok: (kb.: öt évre)
Rövid távú célok: (a következő szezonra)
Ezeknek a céloknak a megvalósulásához jól kidolgozott szolgáltatásokra van szükség. Senki sem képes minden fogyasztónak mindent kínálni, ezért a fő cél, hogy egy másikkal össze nem téveszthető egyedi szolgáltatásokat kínáljunk. A szolgáltatások piaci pozícionálásának kiindulópontja: mely igényeket vagyunk képesek szolgáltatásaink erőssége alapján a legjobban kielégíteni. Mivel a piacon általában túl sok hasonló ajánlat van, ezért a termékpolitikában is törekedni kell arra, hogy a saját kínálat a konkurenciától megkülönböztethető, más legyen. A saját szolgáltatásainknak a piacon a különlegességeikben, összetételükben és megjelenésükben felismerhetőeknek kell lenniük. Az egyediességet természetes adottságokra (Gyopárosfürdő elhelyezkedése, a tórendszere, szép zöld környezete, gyógyforrása), de gyakran ajánlati tényezők újszerű, megtervezett kombinációjára lehet alapozni: gyógyfürdő, wellness, lovasturizmus, az „Alföld Gyöngye”. A jó ellátás és a szállás magától értetődő, a szép táj önmagában nem elegendő, ha egyidejűleg más szükségletek nem elégíthetők ki. A termékkialakításnál bizonyos pszichológiai szempontokat is figyelembe kell venni és megvalósítani a vendégek igénye alapján, pl.:
|
vissza a főoldalra |